A közigazgatási perek jelenlegi eljárási szabályaihoz képest a 2018. január 1-jével hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) nevesítve határozza meg a keresetek egyes fajtáit, vagyis azokat a kérelemtípusokat, melyeket a közigazgatási perben a felperes előterjeszthet. E kérelmek lényege az alábbiakban foglalható össze.
A Pp. és a Kp. hatálybalépésével kapcsolatos tájékoztató anyagokat tesz közzé a Fővárosi Törvényszék
A bíróság nem ad jogot – Az érdemi tárgyalási szak fontosabb jellemzői az új polgári perrendtartásban
Az érdemi tárgyalási szak legfőbb specifikuma, hogy főszabályként a per érdemét tekintve a tárgyaláson már semmi nem változhat, ott a perfelvétel során meghatározott keretek között, a perfelvétel során előterjesztett bizonyítási indítványok alapján a bíróság lefolytatja a bizonyítást és dönt.
A jövő évtől kötelező lesz jogi képviselővel eljárni a törvényszéki elsőfokú polgári ügyekben
A 2018. január elsejétől induló polgári peres elsőfokú eljárások három szakra fognak tagolódni: a keresetlevél benyújtásával kezdődik a perindítási szak, amit a perfelvétel, majd az érdemi tárgyalás szaka követ.
A bírói út kiszélesítése – milyen ügyek kerülhetnek a közigazgatási bíróságok elé?
A jelenlegi közigazgatási perjogi szabályok alapján a közigazgatási bíróságok elé kerülő ügyekben a felperes túlnyomó többségben a közigazgatási hatóságok által kibocsátott alakszerű, formális közigazgatási határozatot támad.
