Az Alkotmánybíróság elutasított egy felszámoló intézkedése elleni kifogás miatt indult ügyben előterjesztett alkotmányjogi panaszt
A Kúria Gfv.VII.30.345/2014/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz eljárásban az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság határozata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó és egy gazdasági társaság (a továbbiakban: Kft.) faktorálási keretszerződést kötött. Az adós az engedményezést tudomásul vette, és kötelezettséget vállalt arra, hogy a továbbiakban fizetést kizárólag a megjelölt bankszámlára teljesít.
Az adós felszámolását a bíróság megindította. A felszámoló az adós zavartalan működése érdekében a Kft-től alapanyagokat rendelt azonnali fizetéssel. Ez alapján négy számla került kiállításra és kifizetésre közvetlenül a Kft-nek. Az indítványozó a négy számla vonatkozásában is bejelentette a hitelezői igényt a felszámolónak, amelyet azonban a felszámoló vitatottá tett. Az indítványozó ezt követően terjesztett elő kifogást az elsőfokú bíróság elé, melyben az adóst kötelezni kérte a négy számla ellenértékének megfizetésére. Álláspontja szerint ugyanis az engedményezési szerződés alapján a Kft. által kiállított számlákból eredő valamennyi követelést az ő részére kellett volna kifizetni. A felszámoló kérte a kifogás elutasítását. A Kúria végül több lépcsős bírósági eljárást követően az indítványozó igényét elutasította, aki ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát. Az indítványozó elsősorban a tulajdonhoz való jogának, a vállalkozáshoz való jogának, valamint a tisztességes gazdasági versenyhez való jogának a sérelme miatt kérte a Kúria végzésének megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak. A testület– eddigi gyakorlata során – az olyan jogviszonyoknál, amelyek inkább voltak kötelmi jellegűek, mint dologi jellegűek, nem állapította meg a tulajdoni védelem fennálltát, vagyis például a pénzkövetelésben marasztaló jogerős bírósági ítéletet nem lehet érdemi összefüggésbe hozni a tulajdonhoz való joggal. A faktoráláshoz, követelésvásárláshoz kapcsolódó tulajdonsérelem kötelmi, és nem dologi jogi jellegű jogviszonyhoz kapcsolódik, így az Alaptörvény sérelme nem áll fenn.
