Az Alkotmánybíróság és a bíróságok közjogi viszonya az AB elnöke szemszögéből
Kevés bírói ítéletet semmisít meg az AB – mondta Súlyok Tamás elnök. Bírósági és ügyvédi képviseleti vezetők beszélgettek az új büntetőeljárási törvényről a Jogi beszélgetések című kaposvári konferencián.
Sulyok Tamás, az AB elnöke a kaposvári önkormányzat és a hivatásrendek helyi szervezetei által 26. alkalommal megtartott kétnapos esemény zárónapján azt hangsúlyozta: a taláros testület 2012 óta csak mintegy 40 ügyben semmisített meg bírói ítéletet, amiből látszik, hogy más országok alkotmánybíróságaival ellentétben csak tényleges alapjogi sérelem esetén szól bele a rendes bíróságok munkájába, szakjogi kérdésekben általában nem foglal állást.
Az új típusú, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal összefüggésben meghozott megsemmisítő döntések után a bíróságok sokféle válaszlehetőség közül választhatnak, ezért az AB döntései megtermékenyítőleg hatnak a bírói gyakorlatra - közölte, hozzátéve: az AB alapjogi üzenetei lényegében közvetetten, az eseti bírói döntéseken átszűrődve fejtik ki hatásukat egy párbeszédre épülő, strukturált alapjogi bíráskodás keretében.
Hangsúlyozta, az AB, illetve a valódi panasz intézménye sem szakmai, sem intézményi szempontból nem sérti a rendes bíróságok, bírák függetlenségét, sőt kulcsszerepük van annak biztosításában. Példaként a bírák öregségi nyugdíjkorhatárával összefüggő AB-döntést, a Kúria elnökének a bírák nemzetbiztonsági vizsgálatáról kezdeményezett utólagos normakontrollt, valamint azokat az eseteket említette, amelyekben bírák fegyelmi eljárások vagy kinevezések ügyében az Ab-n keresnek alkotmányos jogorvoslatot. (MTI)
