Egy ügyvéd által előterjesztett alkotmányjogi panaszt utasított el az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 27.Bpkf.13.153/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó ügyvéd, mint feljelentő magánindítványt terjesztett elő rágalmazás vétsége miatt. Az indítványozó szerint a feljelentett az interneten egy videofelvételt tett közzé, amelyben állítása szerint számos, az indítványozóra nézve sértő közlés hangzott el ügyvédi tevékenysége vonatkozásában. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a sérelmezett kijelentéseket értékítéletnek minősítette és rögzítette, hogy azok nem voltak gyalázkodó jellegűek, így – bűncselekmény hiányában – a büntetőeljárást megszüntette. A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, amely ellen az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt nem találta megalapozottnak. A bíróság a támadott határozatban az indítványozót nem nyilvánította közszereplőnek és a közlést nem minősítette közügynek sem. Az eljáró bíróságok szakjogi mérlegelésük alapján elsősorban az indítványozó emberi méltóságának és nem a jó hírnevének védelmét tekintették a büntetőjogi védelem tárgyának, tehát a támadott határozat és a jó hírnévhez való jog között érdemi alkotmányjogi összefüggés nem állapítható meg. Az értékítéletek tekintetében a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlása során az érintett személynek nagyobb toleranciát kell tanúsítania, mint arra a tényállítások esetén köteles. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a bíróság a konkrét esetben felismerte az ügy alapjogi relevanciáját, és az Alkotmánybíróság által azzal összefüggésben kidolgozott elveket és szempontokat a döntése során kellő mértékben figyelembe vette.