Elfogadta az Országgyűlés a Kúria és az OBH elnökének 2016-ról szóló beszámolóját
A beszámolók elfogadásáról szóló MTI tudósítást, illetve a kiadott közleményeket az alábbiakban olvashatják.
Elfogadta az Országgyűlés a Kúria elnökének 2016-os beszámolóját.
A képviselők 145 igen szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadták el a vonatkozó határozatot. Darák Péter, a Kúria elnöke korábban azt emelte ki, hogy a konzultációs testületek létrehozása eredményesen járult hozzá a vitatott jogi kérdések megnyugtató rendezéséhez. A tavalyi év jelentősebb joggyakorlat-elemzései közé sorolta az új polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összefüggésben a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségét, a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, az előzetes letartóztatás elrendelésének és fenntartásának gyakorlatát, az alaptörvény követelményeinek érvényesülését, illetve a munkaügyi ítélkezés területén az egyenlő bánásmódot és a joggal való visszaélést.
Elfogadták az OBH elnökének 2016-os beszámolóját.
A parlament 117 igen és 54 nem szavazattal elfogadta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tavalyi évről szóló beszámolóját. Handó Tünde, a testület elnöke a legnagyobb kihívásként a jogszabályalkotás tempóját jelölte meg, jelezve: csak tavaly 159 törvény, 501 kormányrendelet és számos miniszteri rendelet született. Jelezte azt is, hogy 2016-ban több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett a bíróságokra, 2015 végéhez képest pedig 10 százalékkal kevesebb volt a folyamatban lévő ügy.
Az OBH az alábbi sajtóközleményt adta ki:
Az Országgyűlés mai napon tartott szavazásán elfogadta az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2016-os beszámolóját.
Az OBH elnöke 2017. november 30-i Parlament előtti beszámolójában elmondta, évente több mint másfél millió ügy érkezik a bíróságokra. Az ítélkezés időszerű: 2016-ban több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett a bíróságokra. A peres eljárások 88%-a egy éven belül befejeződik, a civilisztikai ügyekben, járásbírósági szinten az ítéletek mintegy 92%-a első fokon jogerőre emelkedik. Kiemelte, hogy nemzetközi szinten is kiváló eredményeket érnek el a hazai bíróságok, az Európai Bizottság 2017-es igazságügyi eredménytáblája szerint a közigazgatási perek intézése Magyarországon a második leggyorsabb. Az ügyhátralék közigazgatási ügyszakban a 2., az összes civilisztikai ügyszak tekintetében pedig a 3. legkisebb a 28 uniós tagállam közül.
2016 sorsfordító volt a bírósági dolgozók illetmény-helyzete tekintetében. 12 év után elmozdulhattak a holtpontról a bírói illetmények: 2016 októberétől 3 lépcsőben, 3x5%-kal, összesen 15%-kal emelkedik a bírói alapilletmény. Az igazságügyi alkalmazottak esetében pedig 20 év után nyílt lehetőség a valódi bérrendezésre. A dolgozók átlagban 30%-os emelést kaptak, méghozzá 2017. január 1-jére visszamenőleg.
Beszámolójában kitért a bíróságokat érintő fejlesztésekre is. Elmondta, tudatos, átgondolt tervezéssel törekednek arra, hogy az épületek külső megjelenésükben is méltóak legyenek a bírói hivatáshoz, a bíróságok alkotmányos szerepéhez. Cél, hogy a bíróságok ügyfelei korszerű és komfortos körülmények között, egyszerűbben, gyorsabban intézhessék ügyeiket, adhassák be beadványaikat, tájékozódhassanak vagy tekinthessenek be iratokba.
Elmondta, hogy a bírósági szervezetnek fel kell vennie a versenyt a XXI. század kihívásaival. Az elektronikus eljárások elterjedésében robbanásszerű változások történtek. Miközben 2013-ban még csak 303 beadványt nyújtottak be elektronikusan a civilisztikai perekben, addig 2016-ban már 200 ezret, 2017 október végéig pedig félmilliónál is többet. Kiemelte, a bíróságok élen járnak az internetes ügyintézési lehetőségeket tekintve.
Kihívásként említette a januárban hatályba lépő új polgári és közigazgatási perrendtartást, melynek alkalmazására képzésekkel és tananyaggal készítik fel a bírákat. Kiemelte, a változások az ügyfeleket is kihívások elé állítják. Az ítélkezés eredményessége, a bíróság iránti bizalom nagyban múlik azon, hogy mennyire ismerik majd az új szabályokat.
Az OBH elnökének 2016. évi beszámolója itt megtekinthető. Az Országgyűlés honlapján elérhető a beszámolóval kapcsolatosan készült videó (1:46:58) Az Országgyűlési Napló ide kattintva olvasható el.
A Kúria sajtóközleménye:
A képviselők 145 igen szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadták el a vonatkozó határozatot 2017. december 12-én. Darák Péter, a Kúria elnöke a legfőbb bírói fórum vezetője november 30-án Kúria 2016-os tevékenységéről szóló beszámolót ismertetve azt emelte ki, hogy a konzultációs testületek létrehozása eredményesen járult hozzá a vitatott jogi kérdések megnyugtató rendezéséhez. A tavalyi év jelentősebb joggyakorlat-elemzései közé sorolta az új polgári törvénykönyv rendelkezéseivel összefüggésben a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségét, a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, az előzetes letartóztatás elrendelésének és fenntartásának gyakorlatát, az alaptörvény követelményeinek érvényesülését, illetve a munkaügyi ítélkezés területén az egyenlő bánásmódot és a joggal való visszaélést.
