Három igazságügyi tárgyú törvényjavaslat általános vitájával fejeződött be az Országgyűlés keddi ülésnapja

A bírósági eljárások gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a kormány egyedi jogvédelmet hozna létre, hogy a bírósági ügyek ésszerű időn belül befejeződjenek. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára törvényismertetőjében elmondta, bár a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról, és a közigazgatási perrendtartásról szóló új törvényekben van erre szabály, de az új törvénnyel olyan jogvédelmi eszközt iktatnak a rendszerbe, amely utólagos kompenzációra nyújt lehetőséget, ezzel újfajta jogorvoslati lehetőséget is biztosítanak.

A szabály polgári perek esetében 5 évben, büntető és közigazgatási perben 3 évben állapítja meg a határidőt.

Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz vezérszónoka a javaslattal kapcsolatban azt mondta, az emberek számára rossz tapasztalat, hogy elhúzódik egy-egy peres eljárás, ez mindenkinek hátrányt okoz, ezt szeretnék megszüntetni. Fontos és új elem a képviselő szerint, hogy új, önálló jogintézményt vezetnek be vagyoni elégtétel címen és nem szükséges a tényleges kár bekövetkezte, elég, ha a határidőből kifut az ügy.

Staudt Gábor (Jobbik) felszólalása elején nehezményezte, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság Magyarországot elmarasztaló határozata kellett ahhoz, hogy ezt a javaslatot megtegyék, és szerinte az lenne a jó, ha olyan hamar lezárulnának az ügyek, hogy ne legyen szükség erre a törvényre.

Emellett elmondta azt is, hogy nem derül ki, mekkora kártérítést kaphat az, akinek elhúzódik az ügye, és nem értett egyet azzal sem, hogy a nyomozati, ügyészségi szakaszt nem számítják bele a határidőbe.

Vejkey Imre (KDNP) amellett, hogy a törvényjavaslat főbb pontjait ismertette, az eljárás illetékmentességére hívta fel a figyelmet.

Varga László, az MSZP vezérszónoka szerint is indokolt volt a javaslat beterjesztése, azt elvi szinten támogatja is, de a határidőkkel kapcsolatban aggályai vannak. Elmondása szerint egyes bonyolult ügyek valóban elhúzódhatnak, de a határidő az eljárások kitolását is okozhatja. Emellett szintén problémásnak tartotta, hogy a nyomozati és egyéb szakaszokat nem számítják a határidőhöz.

A kormány egyes büntetőjogi tárgyú törvényeket és ezekhez kapcsolódó más törvényeket kodifikációs hibák miatt szeretné módosítani. Völner Pál államtitkár közlése szerint "kardinálisnak" tekinthető módosításokat hajtanak végre, amelyek mögött fontos célok húzódnak meg. Közölte, az érintett tárcák teljes körű bevonásával zajlott az egyeztetés és szakmailag támogatott javaslat született. A cél, hogy hozzáigazítsák a büntetőjogi tárgyú törvényeket és az ezekhez kapcsolódó más
törvényeket az utóbbi időben bekövetkezett jogszabályi változásokhoz, illetve az Alkotmánybíróság határozatához, emellett megfelelő jogértelmezést és a bírói gyakorlat egységesítését célzó változtatásokat, pontosításokat is eszközöl a javaslat.

Kovács Zoltán (Fidesz) amellett, hogy támogatta a kormány előterjesztését megjegyezte, hogy a javaslat biztosítja a jogszabályok koherenciáját és technikai változtatásokkal elősegíti az egységes ítélkezési gyakorlatot.

Staudt Gábor (Jobbik) jelezte, hogy megvárják a módosító javaslatokat, és azok után alakítják ki álláspontjukat a javaslatról. Hozzátette: támogatják az Alkotmánybíróságnál tervezett ösztöndíjprogram elindítását.

Vejkey Imre (KDNP) támogatta a javaslatot.

Varga László (MSZP) szintén egyetértett az alkotmánybírósági ösztöndíjprogram elindításával, és szerinte "akár előrelépésnek is tekinthető", hogy kodifikációs hibákat javítanak ki az egyes törvényekben.

Arató Gergely (DK) aggodalmának adott hangot egyes passzusokkal kapcsolatban. Mint mondta, tovább szélesedik a bírókkal szembeni fellépés lehetősége és szubjektív tényezők is a mérlegelés részét képezik majd. Emellett aggasztónak nevezte, hogy az ügyészek már az előkészítő szakaszban is végezhetnek titkos adatgyűjtést és kifogásolta, hogy az ügyészeknek megnő a betekintési joga, így akár házastársi, élettársi szerződésekbe is betekinthetnek. Nehezményezte még, hogy a kormány megnyitna egy kiskaput, amellyel el tudják kerülni a nemzetközi elfogatóparancsok végrehajtását.

A keddi napirend utolsó általános vitájában ismét Völner Pál igazságügyi államtitkár volt az előadó. A kabinet képviselője ismertette a kormány igazságügyi törvénycsomagját, amely tizenöt paragrafusban hajt végre módosításokat. A változtatások egyebek mellett kiterjednek az öröklési tanúsítvány bevezetésére, a csődeljárásra, az azonosítási kötelezettség szabályaira és a kamarai jogtanácsosokra. 

Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka technikainak, de fontosnak nevezte ezeket a változtatásokat, amelyek szerinte nagyban támogatják az igazságügyben dolgozók munkáját.

A Jobbik padsoraiból Staudt Gábor elmondta, nem értenek egyet a módosítás végrehajtókra vonatkozó részével. Kiemelte, a Jobbik szerint a végrehajtói feladatokat az államnak kellene magára vállalnia. 

Vejkey Imre, a KDNP álláspontját kifejtve arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslat az ügyvédi kamara véleményét figyelembe véve született, frakciója pedig támogatja az abban szereplő módosításokat. 

Az MSZP vezérszónoka, Varga László arról beszélt, a javaslatból indokolt lenne kiszűrni a rosszhiszemű cégvezetők rehabilitálását.

(MTI)