Még az idén előterjesztik a a bírósági eljárások elhúzódása miatti igényérvényesítésről szóló törvényjavaslatot

„Joglavina zúdul az állampolgárokra és a gazdálkodó szervezetekre” – mondja Hende Csaba, az Országgyűlés fideszes alelnöke és a törvényalkotási bizottság elnöke a Mandinernek. Hende szerint a Sargentini-jelentést az Európai Parlament jogilag nem fogadta el. A politikus arról is beszélt: az őszi törvényalkotás során megkönnyítik az örökbefogadást és fellépnek az elhúzódó bírósági eljárások ellen is. Interjú a Mandiner oldalán.

Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke

2017 óta az Országgyűlés alelnöke és a törvényalkotási bizottság elnöke. Ezt a bizottságot 2014-ben hozták létre. Mi a feladata a bizottságnak?

Az új határozati házszabály leegyszerűsítette és felgyorsította a törvényalkotási folyamatot, mert kiiktatta a plenáris ülésen zajló, teljesen formális és az idők során kiüresedett részletes vitákat. Ezt a vitát jelenleg a szakbizottságokban kell lefolytatni. Ezután kerül a törvényjavaslat a törvényalkotási bizottság elé. A bizottság nagy létszámú és a parlamenti pártok a legtekintélyesebb, legtapasztaltabb képviselőiket delegálják ide, akik nem feltétlenül jogászok, hanem elsősorban politikusok. A bizottság áttekinti a törvényjavaslathoz benyújtott módosításokat, valamint kialakítja a saját álláspontját arról, hogy mely módosításokat támogatja, melyeket nem. Jelen van a bizottság ülésén a kormányzat képviselője is, aki a kormány álláspontját ismerteti. A törvényalkotási bizottság saját módosító indítványt is benyújthat. A bizottság feladata voltaképpen az, hogy a benyújtott törvényjavaslatot végső formába öntse, biztosítva a jogrendszer koherenciáját. 

Az ellenzék gyakran kritizálja a 2010 óta történő törvényalkotási folyamatot, azt szakmaiatlannak, gyorsnak, elkapkodottnak tartják. Mit reagál a kritikákra?

Elkapkodottnak nem nevezhető a törvényalkotási folyamat. A korábbiakhoz hasonlóan most is van részletes vita, viszont most még a törvényalkotási bizottságban is vitázunk a törvényről, tehát még egy fórumon megrágjuk a kérdéseket. Ha az a kérdés, hogy túl sok-e a jogszabály, akkor arra azt mondom, hogy igen. Trócsányi László szavaival élve, egyfajta

Ez a nyugati világ szinte minden országában megfigyelhető. A túlszabályozottság az életviszonyok egyre bonyolultabbá válásából, a technológiai és társadalmi változásokból fakad. Ehhez Magyarországon hozzájön a jogalkotás szintjeinek felfelé csúszása, tehát az, hogy mindent törvényben akar mindenki szabályozni. Ebből következik az, hogy olyan kérdések is törvényi szabályozás alá kerülnek, amelyeket egyébként miniszteri rendeletben is lehetne rögzíteni. Ahhoz, hogy ez a kérdés megoldódjon, új jogalkotási törvényre van szükség, amelyben pontosan meghatározzuk a törvényhozási tárgyköröket.

Hogyan fog kinézni a parlament őszi törvényalkotási programja? Melyek azok a legfontosabb törvények, módosítások, amelyekre számíthatunk?

Mintegy negyven törvényjavaslatot fog benyújtani a kormány az előzetes tervek szerint. Lesz törvényjavaslat a genetikai alapokról, ez a javaslat a magyar állattenyésztés és vetőmagelőállítás erőforrásainak védelméről szól. Módosulni fog az örökbefogadással kapcsolatos szabályozás is. A cél az lesz, hogy elősegítsük és támogassuk az örökbefogadást.

Az igazságügyi tárca benyújtja a bírósági eljárások elhúzódása miatti igényérvényesítésről szóló törvény. Ez azt jelenti, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódásával kapcsolatos jogsérelmeket a jövőben hazai fórum előtt is hatékonyan lehet majd orvosolni, nem kell elmenni strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az ősz fontos törvénye lesz a zárszámadási törvény megalkotása is. Nagyon fontos, minden állampolgárt érintő törvény az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítás, amelynek célja az élelmiszerbűnözés megállítása. A honvédelem területén a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő törvényjavaslat kerül benyújtásra. Olyan közjogi kereteket teremtünk, amelyek lehetővé teszik a kibertér védelmével kapcsolatos feladatok hatékonyabb ellátását, de sor kerül az Önkéntes Honvédelmi Előképzés bevezetésével, valamint a katonai rendészet feladataival kapcsolatos szabályok megalkotására is. Októberben nyújtja be a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény módosítását. Erre az Alkotmánybíróság döntéseinek következtében van szükség. [mandiner.hu[