Megjelent a Kúriai Döntések 2018/11. száma
A lapszám tartalma:
BH 2018.11.322 Az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjogbejegyzési eljárásban a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó földek esetén azt kell vizsgálnia, hogy az Inytv.vhr. 75. § (5) bekezdésében foglalt iratok, nyilatkozatok csatolásra kerültek-e [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Inytv.vhr.) 75. § (1) bek., (3) bek., (5) bek.].
BH 2018.11.321 Az önkormányzat törvényben meghatározott eljárás útján kötelezhető arra, hogy más önkormányzat közigazgatási területére is kiterjedő illetékességgel - meghatározott feltétel teljesüléséig - központi egészségügyi ügyeleti ellátást nyújtson [96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (Korm.r.I.) 7. § (2) bek., 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (Korm.r.II.) 13. §].
BH 2018.11.320 Tartózkodási engedély belföldi előterjesztésének engedélyezésére irányuló méltányossági kérelem elbírálása során az egyedi körülményeket kell vizsgálni. A kérelmezőnek olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt kell igazolnia, amely megakadályozza őt a származási országába való kiutazásban, illetve a kérelem ottani benyújtásában, vagy az az általános nehézségeket meghaladóan jelentkezik [2007. évi II. tv. (Harm.tv.) 2. §, 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 47. § (4), (4a) bek.].
BH 2018.11.319 A levegővédelmi követelmények megsértése estén a hatóság többféle jogkövetkezményt is alkalmazhat [1995. LIII. tv. (Kvtv.) 22. §, 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (Lev.r.) 4. §, 35. § (4) bek.].
BH 2018.11.318 Egy szerződés alapján közfeladatot ellátó, a magánjog szabályai szerint létrehozott, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nonprofit tevékenységet végző gazdasági társaság a hatósági jogkörök gyakorlásának átruházása nélkül nem minősül az Áfa. tv. szerinti közhatalom gyakorlására jogosított szervezetnek. Amennyiben egy szerződésben pontosan és világosan meghatározásra kerülnek a teljesítés feltételei, körülményei, az elszámolás rendje, a késedelmes teljesítés következményei, akkor az az Áfa. tv. szerinti ellenértéknek minősül. Ezt nem befolyásolja a pénzösszeg átalányjelleggel való folyósítása [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 6. § (1) bek., 7. § (1) bek.].
BH 2018.11.317 Nem kerülhet sor a per megszüntetésére, ha az általános jogutód nélkül megszűnt félnek - a per tárgyát képező követelés tekintetében - van különös jogutódja. Ilyen esetben a fél megszűnésével a per a különös jogutód perbelépéséig félbeszakad [1952. évi III. tv. (rPp.) 61-62. §, 111. § (1) és (7) bek.].
BH 2018.11.316 Ha a szerződéskötés helye megfelel a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § 13.a) pontjában írtaknak, a szerződés nem minősülhet üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek [45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § 13.a) és 14.a) pontja].
BH 2018.11.314 Alaptalan a fél igazolási kérelme arra hivatkozással, hogy a beadványát azért nem tudta határidőben benyújtani, mert a jogi képviselőjének számítógépe meghibásodott, mivel az elektronikus kapcsolattartást választó felet terheli a kötelezettség, hogy gondoskodjon azokról a műszaki feltételekről, amelyek biztosítják az OBH által működtetett informatikai rendszer biztonságos alkalmazását [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 106. § (1) és (3) bek., 394/B. § (1)-(2) bek.].
BH 2018.11.313 Ha a per lefolytatására az 1952. évi III. törvény (régi Pp.) alapján került sor, a felülvizsgálati eljárás lefolytatására is a régi Pp. szabályai az irányadóak. Ezért az olyan ügyekben, amelyekben a régi Pp. hatálya alatt az értékhatár miatt a felülbírálat lehetősége nem áll fenn, a felülvizsgálat engedélyezése nem kérhető [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 408. §, 409. §, 630. §, 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 273. § (2) bek.].
BH 2018.11.312 I. Ha a perben bizonyított tények alapján olyan releváns jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben - azonos tényekre alapítottan - az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, a bíróság felfüggesztheti a per tárgyalását. II. Az EUMSZ 267. cikkének megfelelően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szükségességének megítélése a kérdést előterjesztő bíróságot terheli Az előterjesztő bíróság saját felelősségére határozza meg az előterjesztés alapjául szolgáló jogszabályi és ténybeli hátteret [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 152. § (2) bek.]
BH 2018.11.311 A vagyoni hozzájáruláson fennálló közös tulajdon a polgári jogi társaság megszűnéséig áll fenn. Ezt követően a vagyoni hozzájárulások - lehetőleg természetben történő - kiadásának van helye. A tag által érvényesített tulajdonjogi igény érvényesíthetőségének előkérdése a felek közötti teljes körű elszámolás [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 569. § (1) bek., 115-116. §§, 578/A. § (1)-(2) bek.].
BH 2018.11.310 Ha az ingatlan több tulajdonosa ugyanazon adásvételi szerződésben értékesíti tulajdoni hányadát és a vevő a teljes vételárat csak az egyik eladó kezeihez teljesíti, a kifizetéssel az eladók egymás közti belső jogviszonyában is esedékessé válik a vételárrészlet iránti igény, tehát az egymással szembeni igény elévülési ideje is megkezdődik [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 327. § (1) bek.].
BH 2018.11.309 I. A tulajdonos az elővásárlásra jogosult jogát még nem sérti meg azzal, hogy a jogosult nyilatkozatától függő hatállyal szerződést köt és azt közli az elővásárlásra jogosulttal. Az ilyen szerződés közlése a tulajdonos által tett, ajánlati kötöttségét eredményező eladási ajánlatnak minősül. II. A hatálytalanságból eredő igények érvényesítésére szabott harmincnapos határidő akkor nyílik meg, amikor az elővásárlásra jogosultnak ilyen igénye keletkezik: a perbeli esetben akkor, amikor az elővásárlásra jogosult felperes tudomást szerzett az elővásárlási joga megsértéséről vagyis arról, hogy az elfogadó nyilatkozatát figyelmen kívül hagyva az alperesek az általuk kötött szerződést teljesítik. Ekkor keletkezett ugyanis az alperesek által kötött adásvételi szerződés relatív hatálytalanságából eredő, csak perben érvényesíthető igénye [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:222. §, 6:223. § (2) bek.].
BH 2018.11.308 Ha a szakhatósági jóváhagyás megtagadása folytán a szerződés nem vált hatályossá, a szerződés teljesítése nem követelhető. Miután a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnt. Szerződés hiányában nincs bíróság által pótolható szerződéses jognyilatkozat és bíróság által kiküszöbölhető érvénytelenségi ok sem [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:118. § (3) bek., 6:119. § (1) bek., 6:179. § (1) bek.].
BH 2018.11.307 A közös tulajdon megszüntetése iránti perben az anyagi jogerő nem a közös tulajdon megszüntetéséhez, hanem annak a jogerős ítéletben alkalmazott módjához kapcsolódik. Ezért ha a körülmények indokolják, utóbb a közös tulajdon megszüntetésének más módját is lehet kérni [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 147. §, 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 229. § (1) bek.].
BH 2018.11.306 Ha az elbirtoklás valamennyi törvényi feltétele megvalósul, az elbirtokló a tulajdonjogot ex lege, azaz a törvény erejénél fogva ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül szerzi meg. Befejezett elbirtoklást követően a birtoklás sajátjakénti jellegének már nincs az ügy elbírálására kiható jelentősége [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 116. § (1) bek., 126. § (1) bek., 1952. évi III. (régi Pp.) 206. § (1) bek.].
BH 2018.11.305 A sajtószerv jogosult a valóságnak megfelelően tudósítani a nem titkosított büntetőeljárás aktuális állásáról, beleértve a gyanúsítás tényét és a gyanúsított személyét is [2011. évi CDXXV. tv. (Alaptörvény) 1. cikk (1)-(2) bek., 6. cikk, 9. cikk, 2010. évi CIV. tv. (Smtv.) 4. § (1) bek., (3) bek., 10. §, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42. § (2) bek., 2:43. §, 2:45. § (1)-(2) bek.].
BH 2018.11.304 Bírósághoz intézett keresetlevélben is történhet személyiségijog-sértés, ha az az adott ügyre nem tartozó, valótlan és sértő tényállítást tartalmaz, vagy a megfogalmazott vélemény minden valóságalapot nélkülöz, vagy/és kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, megalázó. Mindez sérelemdíj megfizetésére is alapot adhat [2011. évi CDXXV. tv. (Alaptörvény) 1. cikk, 6. cikk, 9. cikk, 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:42. § (1)-(2) bek., 2:43. §, 2:45. §].
BH 2018.11.303 A bűntettesek nyilvántartási rendszerébe való bejegyzés [2009. évi XLVII. tv. 7. § a) pont, 8. § (2) bek.] nem konstitutív hatályú, vagyis a büntetőjogi felelősségre, a kiszabott büntetésre vagy alkalmazott intézkedésre vonatkozó tényeket nem a nyilvántartásba való bejegyzés (vagy törlés), hanem a bíróság jogerős határozata keletkezteti [2009. évi XLVII. tv. 10. §].
BH 2018.11.302 Felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéleti tényállás - amely az elkövetési értéket rögzíti - kötelezően irányadó. Ehhez képest az elkövetési érték vitatása, illetve a szakértői bizonyítás iránti kifogás a bíróság ítéleti tényállást megállapító mérlegelő tevékenységét támadja, amely felülvizsgálati eljárásban kizárt. Vagyon elleni, pénzügyi bűncselekmények elbírálása esetén az elkövetési érték, a kár, vagy a vagyoni hátrány összege része a történeti tényállásnak, így annak támadása felülvizsgálati eljárásban akkor is kizárt, ha ez minősítésváltozást eredményezne [Be. 423. § (1) bek.].
BH 2018.11.301 A kétszeres eljárás tilalma - az ún. "ne bis in idem" elv alkalmazása - Magyarországon az Alaptörvényben rögzített alkotmányos követelmény. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A XXVIII. cikk (6) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. Ekként az ártatlanság vélelmét tartalmazó alaptörvényi rendelkezés a büntetőjogi felelősség végleges megállapítását kifejezetten és kizárólag a bíróság (és nem más hatóság) jogerős határozatához köti. A "ne bis in idem" elvét előíró rendelkezés pedig felmentésre és elítélésre utal, ilyen tartalommal pedig fogalmilag csak bíróság hozhat határozatot. A magyar jogrendszerben "res iudicata" hatás kiváltására tehát az Alaptörvény rendelkezései szerint csak bírósági határozat képes. Ez nem érinti az Európai Unió másik tagállamában hozott - ugyanilyen hatás kiváltására alkalmas - más jogi aktus érvényességét [Be. 6. § (3) bek. d) pont; Alaptörvény XXVIII. cikk (2) és (6) bek.].
BH 2018.11.300 Sikkasztást és nem lopást követ el az a gépkocsivezető, aki a munkáltatója tulajdonát képező és munkavégzés eszközéül rábízott gépjármű üzemanyagtartályából a munkáltatója által biztosított üzemanyagkártyával vásárolt gázolajat eltulajdonítja [Btk. 370. §, 372. § (1)-(2) bek., (4) bek.].
BH 2018.11.299 A lopás elkövetési magatartása, az elvétel befejeződik akkor, amikor az eredeti útvonalától eltérített kamion rakteréből az árut az elkövetők lepakolják, abban az esetben is, ha a kamion nyomkövetővel van felszerelve, és ezért a sértett az útvonal megváltoztatásáról tudomást szerezhetett [Btk. 370. § (1) bek., (6) bek. a) pont].
BH 2018.11.298 I. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének tényállása keretdiszpozíció, amelyet a (4) bekezdésben adott, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény által részletezett értelmezések tölthetnek ki konkrét tartalommal. Ehhez képest a 248. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított elkövetési magatartások akkor tényállásszerűek, ha a (4) bekezdés a) és b) pontjaiban nevesített "hulladék", illetve "hulladékgazdálkodási tevékenység" fogalmai megfelelnek a 2012. évi CLXXXV. törvény önálló értelmező rendelkezéseinek. Ezek szerint valamely cselekmény e törvényhely szempontjából akkor tényállásszerű, ha az elkövető hatósági engedély nélkül, vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási vagy jogellenes tevékenységet végez olyan, a hulladékról szóló törvény által hulladéknak minősített dologgal, amely alkalmas az emberi élet, a testi épség, az egészség, a föld, a víz, a levegő, vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. A Btk. szerint tehát a hulladék fogalomhoz képest a dolognak nem önmagában hulladéknak, hanem meghatározott vonatkozásban veszélyeztetésre alkalmasnak is kell lennie [Btk. 248. § (1) bek. b) pont, (4) bek., 2012. évi CLXXXV. tv. 55. § (1) bek.]. II. A "hulladékgazdálkodási tevékenység" (4) bekezdés b) pontjában felsorolt fordulatai egyenként önálló elkövetési magatartások lehetnek, ha elkövetési tárgyuk az a hulladék, amely alkalmas a (4) bekezdésben felsoroltak veszélyeztetésére [Btk. 248. § (1) bek. b) pont, 2012. évi CLXXXV. tv. 55. § (1) bek.].
BH 2018.11.297 A hátramenetet végző járművezető nemcsak a tolatás megkezdésekor, hanem folyamatosan köteles meggyőződni annak a veszélytelenségéről [1978. évi IV. tv. 187. §; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 33. §].
BH 2018.11.296 Amennyiben a személygépkocsival a frontális ütközés elkerülése érdekében le kell haladni az útról, és kb. 20-25 métert a vízelvezető árokban kell megtenni, felvetődik a vezető és az utasok sérülésének a veszélye, ezért a szembejövő, és ezt észlelő jármű vezetője azzal, hogy a helyszínt megállás nélkül elhagyja, a cserbenhagyás bűncselekményét megvalósítja [Btk. 239. §; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 58. § (1) bek.].
BH 2018.11.295 I. A járművezetés tiltott átengedésének bűncselekményi megvalósulásakor az átengedésnek határozott, félreérthetetlen módon kell történnie, így kifejezett felszólítással, az átvevő kérésének teljesítésével, hozzájárulással, de akár azzal a concludens ténnyel is, ha az átengedő az indítókulcsot a vezetésre ittassága, bódult állapota vagy egyéb okból alkalmatlan személynek átadja [Btk. 238. § (1) bek., (2) bek. b) pont]. II. Ilyen kifejezett reálcselekmény hiányában a járművezetés tiltott átengedése nem állapítható meg. Ennek megfelelően nem valósult meg tiltott átengedés, ha a II. r. terhelt élettársának, az I. r. terheltnek még akkor engedte meg az ő tulajdonát képező gépjárműnek a vezetését, amikor az még józan állapotban volt, s vezetői engedéllyel rendelkezve a járművet még jogszerűen vezethette. Az I. r. terhelt ezt követően fogyasztott szeszes italt, majd a II. r. terhelt tudta és jelenléte nélkül ült újra autóba, s indult azzal a szórakozóhelyről korábban eltávozott élettársa (a II. r. terhelt) után. A II. r. terhelt csak akkor szállt be a gépkocsiba, amikor az I. r. terhelt utolérte. A II. r. terhelt magatartása ezért tiltott átengedést nem valósított meg. Amint következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az ittas vezető mellett ülő utas nem bűnsegéde az ittas vezetésnek, úgy a vezetésre adott jogszerű felhatalmazást, a vezetés korábbi jogszerű átengedését sem teszi jogszerűtlenné az a cselekmény, hogy a tulajdonos beült az ittas személy által vezetett gépkocsiba, amely tovább folytatta addig már megkezdett útját [Btk. 13. § (1) bek.; 238. §].
BH 2018.11.294 I. Amennyiben a közúti forgalmat irányító fényjelző készülék nem működik, a járművezetőnek az egyéb közúti közlekedési szabályokhoz kell igazodnia [Btk. 236. §; 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 9. § (9) bek., 31. § (5) bek. c) pont]. II. Az elsőbbségi jogot az elsőbbségre jogosult sebességtúllépésére tekintet nélkül biztosítani kell. Az elsőbbségre jogosult felelőssége nem állapítható meg, ha a baleset a megengedett legnagyobb sebesség mellett is bekövetkezett volna [Btk. 236. §; KRESZ 31. § (5) bek. c) pont; 6/1998. BJE határozat 1. és 2. pont]. III. A védelem által felkért szakértő véleménye okirati bizonyíték, bizonyíték volta nem függ attól, hogy készítőjét a bíróság szakértőként bevonta-e az eljárásba [Be. 76. § (1) bek., 112. § (3) bek.].
EH 2018.11.M37 A kötelező felmentési ok fennállására akkor lehet megalapozott következtetést levonni, ha a munkáltató a kormánytisztviselő kötelezettségszegését, valamint a kötelezettségszegést megvalósító magatartásának a kormánytisztviselő által betöltött beosztás tekintélyét vagy munkáltatója jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan romboló magatartását bizonyítja, amely miatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt a továbbiakban is fenntartsa [a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 64. §]
EH 2018.11.M36 A társadalombiztosítási perben kirendelt igazságügyi szakértők szakvéleménye nem mellőzhető amiatt, mert a szakmai tartalmuk nem felel meg a társadalombiztosítási szerv vezetője által jóváhagyott, az irányítása alá tartozó szervek működését, tevékenységét, egységes jogalkalmazását szabályozó Eljárásrend előírásainak [7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 2. sz. melléklete].
EH 2018.11.M35 I. A munka törvénykönyvében rögzített készenlét megállapíthatóságának feltételei nem irányadóak a hivatásos szolgálati jogviszonyban teljesített készenlét kógens rendelkezései alkalmazásakor. II. A jogviszony speciális jellegéből adódóan a készenlét alatti tartózkodási helyet a munkáltató rendvédelmi szerv is kijelölheti azzal a korlátozással, hogy az nem lehet azonos a szolgálati hellyel [2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 141. § (1) bekezdés].
EH 2018.11.M34 Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a munkáltató a kormánytisztviselő sorozatosan elkövetett vétkes kötelezettségszegését - a betöltött munkakör jellegére és a munkaköri feladatokra is figyelemmel - hivatalára méltatlanná vált felmentési oknak minősítse [2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 63. § (2) bekezdés a) pont, 64. § (1) bekezdés].
EH 2018.11.M33 I. A felmondási idő határidőnek nem minősülő időtartam. Számítására az Mt. 25. § (2) és (3) bekezdése alkalmazandó. II. A felmondási tilalmat megalapozó körülmények fennálltát a felmondás közlésének napjára tekintettel kell vizsgálni [2012. évi I. tv. (Mt.) 68. §].
EH 2018.11.M32 I. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti, ha a fél az általa tudott és hivatkozott felmentési védelem mellett is kéri a felmentését, utóbb pedig emiatt bírósághoz fordul [2011. évi CXCIX. tv. (Kttv.) 48. § (7) bek., 2012. évi I. tv. (Mt.) 6. §]. II. Amennyiben a fél az egyoldalú kinevezésmódosítást nem támadja, az erre vonatkozóan előterjesztett, a rendeltetésellenesség megállapítása iránti kérelme a felülvizsgálati eljárásban nem volt vizsgálható [1952. évi III. tv. (Pp.) 213. §].
