Megjelent a Kúriai Döntések 2018. évi 10. száma
A lapszám tartalma:
BH 2018.10.292 A nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű közlekedési beruházással érintett önkormányzat köteles településrendezési eszközeit a helyi építési szabályzat módosítása útján összhangba hozni az Országos Területrendezési Terv előírásaival [2006. évi LIII. tv. (Ngtv.) 6/H. §].
BH 2018.10.291 A bizományosi szerződésekhez kapcsolódóan a bizományi díj önálló áfaalapot nem képezhet. A megbízó és a bizományos között a bizományi díjjal csökkentett adóalappal történhet számlakibocsátás [2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 10. § (1) bek., 70. § (1) bek.].
BH 2018.10.290 Nem gyakorolható az adólevonási jog olyan ügyletek kapcsán, amelyek visszaélésszerű magatartást valósítanak meg, céljuk jogosulatlan adóelőny elérése [2003. évi XCII. tv. (Art.) 97. §, 2007. évi CXXVII. tv. (Áfa. tv.) 55. § (2) bek., 77. §, EUB C-255/02., C-223/03., C-419/02., C-425/06., 2006/112/EK irányelv 90. cikk (1) bek.]
BH 2018.10.289 A föld bizonyos tulajdonsága - szomszédos, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartozás - ad lehetőséget a földek egybefoglalt vételáron történő eladására [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. §, 19. § (5) bek., 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 100. § (3) bek., 38/2014. Korm. 3. § (1) bek.].
BH 2018.10.288 A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezettel akkor rendelkezik, ha kiadásait jogszerűen szerzett jövedelemből tudja biztosítani [2007. évi II. tv. (Harm.tv.) 13. § (1) bek., 18. § (1) bek., 20. § (1) bek., 114/2007. Korm.r. 59. § (2) bek.].
BH 2018.10.287 A külföldi hatóság megkeresésének szükségessége nem vonható kétségbe a tényállás felderítésére vonatkozó kötelezettségre és a szabad bizonyítás elvére figyelemmel, amennyiben ezzel kapcsolatban visszaélésszerű joggyakorlás az alperes terhére nem állapítható meg [2003. évi XCI. tv. (Art.) 92. § (10) bek., 93. § (3) bek., 100. § (3) bek., 104. §, 164. § (10) bek., 1952. évi III. tv. (Pp.) 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.]
BH 2018.10.286 A jubileumi jutalomra jogosultság szempontjából annak van jelentősége, hogy a munkát végző alkalmazott a fennálló jogviszonyra irányadó jogállási törvény szerint számított jubileumi jutalomra jogosító szolgálati időt az adott jogviszonyban érte-e el [1996. évi XLIII. törvény (régi Hszt.) 110. § (2) bekezdés].
BH 2018.10.285 Az adós által tett eladási ajánlatnak minősül, ha a felszámoló közli az érvényes és eredményes pályázati értékesítés nyertes ajánlatát az elővásárlásra jogosulttal és felhívja őt, hogy nyilatkozzon elővásárlási joga gyakorlásáról. Az, hogy a felszámoló elmulasztja a pályázat értékesítésére vonatkozó döntése jegyzőkönyvbe foglalását és a jegyzőkönyv közzétételét, a felszámoló által az elővásárlásra jogosulthoz intézett nyilatkozat eladási ajánlatként való minősítését, illetve az eladási ajánlat hatályosulását nem érinti [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/C. § (3) bek., 49/E. § (1), (3) és (4) bek.; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:222. § (1) és (3) bek., 6:65. § (4) bek.].
BH 2018.10.284 I. Nem tisztességtelen az a szerződéses kikötés, amely szerint a zálogtárgy helyébe lépő biztosítási összeg kedvezményezettje a zálogjogosult, ha nem vonja el, illetve nem korlátozza a zálogkötelezettnek azt a jogát, hogy a biztosítási összegnek a zálogtárgy helyreállítására fordítását követelje [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 260. § (3) bek., 261. § (2) bek., 268. § (3) bek., 271. § (1) bek.]. II. Nem vizsgálható annak a szerződéses rendelkezésnek a tisztességtelensége, amely a felek szerződésére egyébként irányadó törvényi szabályozással azonos tartalmú [rPtk. 209. § (5) bek., 261. § (1) és (2) bek.].
BH 2018.10.283 Föld eladása esetén az adásvételi szerződést a tulajdonostárssal, mint más törvényen alapuló elővásárlási jog jogosultjával közvetlenül is közölni kell. Jogszabályi előírás hiányában az elsőbbségi elővásárlási jogot megalapozó tulajdonostársi jogállásról elég nyilatkozni [2013. évi CXXII. tv. (Fftv.) 21. § (1), (4) és (5) bek.].
BH 2018.10.282 A felperes bank devizaalapú kölcsönszerződésből eredő, alperesek által vitatott, kereseti követelésének alátámasztására a felülvizsgált elszámolás nem szolgálhat. Az elszámolásnak az adósok tartozására vonatkozó adatai nem kötik a perben eljáró bíróságokat. Kizárólag a pénzügyi intézmény által a fogyasztó terhére a különnemű árfolyamok, valamint az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelés alkalmazásával tisztességtelenül felszámított, és így az adósok által túlfizetett összeg az, ami további jogvita tárgyát már nem képezheti [2014. évi XL. tv. (DH2) 3. § (1) bek., 4. § (1) bek., 18. § (5) bek., 37/A. §, 38. § (6) bek.].
BH 2018.10.281 Az ún. Semmisségi törvény alapján semmissé nyilvánított büntetőítélet folytán az előzetes letartóztatás foganatosításával okozott sérelmek miatt indított perben az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény megítélésének szempontjai az irányadóak [2011. évi XVI. tv. 1. §, 6. §, 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 349. §].
BH 2018.10.280 Az adós jogutód nélküli megszűnése nem érinti a még azt megelőzően a hitelező felé teljesítő egyik készfizető kezesnek a másik készfizető kezessel szembeni regressz jogának az érvényesíthetőségét [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 275. §, 276. § (1) bek.].
BH 2018.10.279 I. A bíróság a felek előszerződése alapján a végleges szerződést harmadik személy (hatóság) jóváhagyásától függő hatállyal is létrehozhatja. II. A szerződéses érték, azaz a felek egyikének ellenszolgáltatása, meghatározható erre alkalmas számítási mód, vagy erre alkalmas - akár kölcsönös együttműködést is igénylő - rögzített eljárásrend útján is [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:73. §, 6:98. §].
BH 2018.10.278 Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosok és az ingatlanok megszerzéséhez szükséges vételárat biztosító külföldi személy között a termőföld-tulajdonszerzési korlátozás kijátszása érdekében létrejött megállapodás jogszabály megkerülésére irányul, ezért semmis. Ha az eredeti állapot helyreállítása azzal az eredménnyel jár, mintha a felek érvényes szerződést kötöttek volna, indokolt lehet az állam javára való marasztalás [1994. évi LV. tv. (Ftv.) 7. § (1) bek., 9. § (1) és (4) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 237. § (1) és (4) bek.].
BH 2018.10.277 Az ingatlan használati jogának gyakorlása egy folyamatos, elévülési időn belül érvényesíthető kártalanítási igényt, illetve kötelezettséget teremt a felek számára [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 108. §, 1962. évi IV. tv. (Vet.) 7. § (1) bek., 8. § (1) bek., 1994. évi XLVIII. tv. (Vet.) 26. § (1)-(2) bek., 2001. évi CX. tv. (Vet.) 69. § (2) bek., 2007. évi LXXXVI. tv. (Vet.) 121. § (1)-(2) bek.].
BH 2018.10.276 Az a körülmény, hogy a társasházközösség a tulajdona védelme érdekében az egyik tulajdonostárssal szemben birtokvédelmi igényt érvényesít, nem tekinthető olyan dologi jogi igénynek, amely érvényesítésére közvetlenül csak a többi tulajdonostárs jogosult és amelynek érvényesítése a felperes társasház ne lenne jogosult. A közös képviselő azokban az ügyekben, amelynek intézésére a jogszabály feljogosítja, külön felhatalmazás nélkül eljárhat a társasház nevében [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 188. § (1) bek., 192. § (2) bek., 2003. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 3. § (1) bek., 43. § (1) bek.].
BH 2018.10.275 Nem ad alapot a magyar állam kártérítési felelőssége megállapítására az, ha a felperes annak megállapítását kéri, hogy az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi, illetve kártérítési igényeit érvényesíteni. A tisztességes eljáráshoz való jog nem minősül személyiségi jognak, hanem eljárásjogi alapelv. Ennek megsértése esetén a konkrétan eljáró hatóság (bíróság) perelhető [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 28. § (1)-(2) bek., 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 2. § (1) és (3) bek.].
BH 2018.10.274 Ha az alapítvány a régi Ptk. hatálya alá tartozóan működik, a jogszabály nem ad lehetőséget arra, hogy az alapító indokolás nélkül és az alapító okirat külön felhatalmazása nélkül a kuratóriumot és annak elnökét elmozdítsa. A helyzet ezért változásbejegyzésre irányuló nem peres eljárásban nem rendezhető, az alapítónak a Cnytv. 55-56. §-ában szabályozott peres eljárást kell kezdeményeznie, ha az érintettek az alapító döntése ellen tiltakoznak [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 74/B. § (5) bek., 74/C. § (1) és (6) bek., 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 55. §, 56. §].
BH 2018.10.273 A törvényességi jogorvoslat esetében az alapügyben kiszabott büntetés mérvének kérdése nem a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálatot igényli, amint nem is ezen felülvizsgálati ok feltételei vetik fel annak igényét. Nem arról van szó ugyanis, hogy a cselekmény minősítése és ennélfogva a büntetés, illetve a büntetés önmagában törvénysértő. A 437. § szerinti döntési jogkör azt biztosítja, hogy a támadott határozatban kiszabott büntetés valamely olyan más körülmény alapján, összefüggésében vizsgálandó és vizsgálható, ami nem (történeti) ténybeli, hanem jogi, viszont nem is felülvizsgálati ok. Az ilyen körülmény fontos és a büntetés mértékét lényegesen befolyásoló kell legyen, amint a rendkívüli jogorvoslatok más módjai esetében is csupán a lényeges jogi (XVIII. Fejezet), avagy ténybeli (XVII. Fejezet) körülmények számítanak. A bíróság által kiszabott büntetés mérve nem szakítható el attól a jogi ténytől, hogy törvénysértő a terhelt erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítése. Így ez utóbbi indokainak helytelensége, jogi alaptalansága egyben indokát, alapját adja a kiszabott büntetés vizsgálatának, és 437. § szerinti megváltoztatásának [Be. 416. § (1) bek. b) pont, 437. §].
BH 2018.10.272 A kétszeri elítélés nem felülvizsgálati, hanem perújítási ok [Be. 408. § (1) bek. b) pont, 416. § (1) bek.]
BH 2018.10.271 A jövedéki ellenőrzés célja éppen az, hogy a jövedéki termékek előállítása, forgalmazása államilag szabályozott módon történjen, aminek költségvetési és minőségi megfelelési szempontból is jelentősége van. Az a magatartás, amely az államilag kontrollált jövedéki termékkel azonos felhasználást célzó terméket (azonos alapanyagbázison) hoz létre (alakít vissza) és forgalmaz, de azt nem bocsátja az állami ellenőrzés alá, eleve és akaratlagosan elzárja az ilyen terméket attól, hogy annak költségvetési érdekből való vizsgálata (egyebek mellett vámtarifaszám szerinti besorolása is) megtörténjen. Ezért e magatartás az elkövető tudattartalmát tekintve nyilvánvalóan adóelkerülő magatartás, és mint ilyen, a költségvetési csalás elkövetési magatartása [Btk. 396. § (6) bek.; 2003. évi CXXVII. tv. (Jöt.) 1. §, 7-8. §, 15. §, 17. §].
BH 2018.10.270 I. Önbíráskodás bűntettét valósítják meg azok a bérbeadók, akik a bérleti díj meg nem fizetése miatti felmondási igényük érvényesítése érdekében - a bérlő bérlemény kiürítésére és elhagyására vonatkozó kötelezettségének teljesítése érdekében, s e jogvita eldöntésének egyidejű folyamatban lévő polgári peres eljárás ideje alatt - egy vagyonvédelmi kft. nagy létszámú tagjainak végrehajtói közreműködését igénybe véve a szállodát elfoglalják, s bérlőjét (a sértettet) fenyegetéssel a bérelt épület elhagyására kényszerítik [Btk. 368. § (1) bek.; 1978. évi IV. tv. 273. § (1) bek.]. II. A büntethetőséget kizáró okként szóba jöhető jogos önhatalom gyakorlásának nincs helye, ha a jogvita eldöntésére - a birtok visszaszerzése érdekében - a bérbeadó (terhelt) polgári pert indított, melynek során a bíróság az ideiglenes intézkedés (az alperes bérlő az ingatlan birtokát adja át a felperes bérbeadónak) iránti kérelmét elutasította. A jogvita fennállásáig tartó időszakot nem lehet a birtok elleni folyamatos támadásként értelmezni. Ezért önhatalom igénybevételének nem volt helye [1978. évi IV. tv. 273. § (3) bek.; Btk. 368. § (3) bek.].
BH 2018.10.269 A rablás bűntettének és a személyi szabadság megsértése bűntettének a halmazata csak látszólagos, ha a személyi szabadság megsértése a rablás során, a dolog elvétele érdekében kifejtett erőszak részeként történik [Btk. 194. §, 365. §].
BH 2018.10.268 A segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett minősített esete csak akkor állapítható meg, ha a veszélyhelyzet előidézése az elkövetőnek felróható [166. § (1) bek., (2) bek. b) pont; 2/1999. BJE határozat].
BH 2018.10.267 I. A nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének - nem pedig a rablás bűntettének - bűnsegéde az, aki a bűntársával elhatározott lopás szándékával megy a sértett lakásába, de társának rögtönös szándékát tudomásul véve ő adja át a zsineget az I. r. terheltnek, aki ezt követően az általa már bántalmazott sértettet a nyakára hurkolt zsineggel, a II. r. terhelt testközeli jelenlétében 10 percen keresztül addig fojtogatja, amíg fulladásos halála bekövetkezik, majd ezután együtt kutatják át a lakást, veszik el a sértett értékeit, s azokat még aznap együtt értékesítik [Btk. 14. § (2) bek., 160. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 365. § (1) bek.]. II. A bűnrészes, így a bűnsegéd nem megvalósítja, hanem hozzájárul a tényállásszerű cselekményhez. A részesi szándék azzal a tettesi szándékkal mutat egyezőséget, amelyet kivált vagy amelynek véghezvitelét erősíti. A részes korlátozhatja a bűncselekményben közreműködésének hatókörét, azaz elhatárolhatta volna magát (kivonhatta volna magát) a rablási erőszakon túl egyértelműen kifejtett ölési cselekményből, de ilyen, a társa és a külvilág számára is egyértelmű szándékának limitálását tükröző magatartást a II. r. terhelt nem tanúsított. Ellenkezőleg, a sértett zsinegelésének kezdetétől annak helyszínen bekövetkező haláláig - a viszonylagosan elhúzódó - fojtogatás teljes ideje alatt mindvégig társa közvetlen közelségében tartózkodott, így legalább eshetőlegesen tudatában volt annak, hogy olyan sérelem okozásába kapcsolódott be, ami nem határolt, nem limitált sem társa, sem ő általa, s eredménye a sértett életvesztése lehet [Btk. 7. §, 13. § (1) bek., 14. § (2) bek.].
EH 2018.10.M29 A törvénynek meg nem felelő - hibás adatok bejelentésével - eszközölt egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony bejelentése, beazonosítható személy hiányában, joghatás kiváltására nem alkalmas [2010. évi LXXV. tv. (Efotv.) 11. §].
EH 2018.10.M28 A versenytilalmi megállapodás alapvetően egy "nem tevésre" irányuló szerződéses kötelezettséget jelent, vagyis egy olyan magatartást vár el a munkavállalótól, hogy tartózkodjon a munkáltató gazdasági érdekkörébe tartozó tevékenység meghatározott ideig történő gyakorlásáról. E körbe nem vonható a munkavállaló későbbi elhelyezkedéséről szóló tájékoztatás előírása. Ennek az egyoldalú kötelezettségvállalásnak esetleges megszegése önmagában nem jelentheti a munkáltató gazdasági érdekének megsértését vagy annak veszélyeztetését, ennélfogva nem vonhatja maga után az Mt. 228. § (5) bekezdésében biztosított kötbérfizetési kötelezettséget [2012. évi I. törvény (Mt.) 228. §].
EH 2018.10.M27 A kinevezésnek megfelelően történő foglalkoztatás a munkáltató lényeges kötelezettsége, ezért annak kötelező tartalmi elemei közül a munkakört és az illetményt érintő kikötése egyoldalú munkáltatói megváltoztatására alapított rendkívüli lemondás jogszerű [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 29. § (1) bekezdés a) pontja].
EBD 2018.10.M31 A közalkalmazott jubileumi jutalomra irányuló követelésének elévülése nem a jogviszonya megszűnésekor, hanem akkor kezdődik, amikor az igény esedékessé válik [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2. § (3) bek., 91. § (1) bek., 2012. évi I. tv. (Mt.) 286. § (1) bek., 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:22. § (2) bek.].
EBD 2018.10.M30 A versenytilalmi megállapodásban kikötött ellenérték megfelelő, ha figyelembe veszi az eset sajátos körülményeit, ezen belül különösen a munkavállaló képzettségét, tapasztalatát, végzettségét, továbbá a korlátozás egyedi jellemzőit [2012. évi I. tv. (Mt.) 228. § (2) bekezdés].
EBD 2018.10.G2 Vagyonjogi biztosíték nyújtására a vezető tisztségviselő a felelősség megállapításához szükséges törvényi tényállási elemek valószínűsítése esetén kötelezhető. Nem vonható le az 1991. évi XLIX. törvény szabályaiból olyan következtetés, hogy a vagyoni biztosíték nyújtásra kötelezés feltétele annak bizonyítása vagy valószínűsítése, miszerint a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetve van [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. §].
