Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője nyilatkozott az Origónak

A tárgyalások hivatalos stílusába, komolyságába azért belekeveredik egy-két megmosolyogtató mondat, kifejezés. Az eljárások szereplői, a vádlottak, tanúk, akik hétköznapi emberi kapcsolataikban nem használnak olyan a kifejezéseket, amelyeket mi minden nap, megpróbálnak azon a nyelven megértetni magukat a tárgyaláson, amely teljesen idegen tőlük. Ez néha tréfás tud lenni. Próbálnak azonosulni ezzel a légkörrel, de ez nem mindig sikerül.

Mivel a bíró a tárgyalásokat hangszalagon rögzíti, könnyen visszaidézhetők a tanúk és a vádlottak mondatai. Ezekből válogatott Póta Péter:

Adtam neki egy pofont és mondtam, gyere be a bíróságra kö***ög, mert miattad húzódik az ügy!

Az egyik férfi például így mesélt arról, hogyan próbálta ismerősét rávenni arra, hogy menjen el a következő tárgyalásra.

Egy másik pedig érdekes választ adott arra, amikor azt kérdezték tőle, hol dolgozik:

Kólagyárban kólát csinálok!

Egy másik ugyanerre a kérdésre azt felelte:

Beugró munkás vagyok.

Megint más azt sérelmezte, hogy nem nevezték nevén a foglalkozását:

„Nem bűnöző vagyok, hanem strici.” 

Van, aki arról számolt be, hogy a tárgyalás ideje alatt mennyit fejlődött:

Megváltoztam az eljárás alatt: férfiasodtam.

Egy férfi őszintén bevallotta tettét:

Bűncselekmény nélkül nem boldogulok a világban

Vagy éppen azt, hogy milyen betegségekkel küszködik:

„100%-os idegbeteg vagyok.”

És másról is tett hasonló kijelentésetóket egy tanú:

Nincs az agyának semmi baja, csak skizofrén.

De a saját lustaságát is van, aki beismerte:

B*sztam elmenni dolgozni, a lelkem miatt nem dolgoztam, otthon hülyültem

Az is előfordul egy tárgyaláson, hogy a vádlott túlmagyarázta mondandóját:

"Nem mondta, hogy kamu, csak nem mondta, hogy nem kamu, mikor mondtam, hogy ez kamu, így a hallgatásával mondta ki, hogy kamu!"

Volt olyan is, aki a tárgyalás kellős közepén gondolta meg magát:

„Törölje ki a jegyzőkönyvvezető a gépből, amit eddig elmondtam!”

Egy másik férfi pedig szerinte túl sokat mondott: 

Elfelejtettem valamit kihagyni a vallomásomból"

Volt olyan szülő, aki a legsúlyosabb büntetést kérte a gyerekének, igaz, olyat, ami Magyarországon nincs is:

Halálbüntetést kérek a fiamra, mert tönkretette a családot.

De sok esetben azt sem értik a bíróságra beidézett tanúk vagy maguk a vádlottak, hogy mit kérdeznek tőlük. Ilyen például az, amikor a családi állapotukra kíváncsi a bíró. A következő válaszok hangzottak el a tárgyalótermekben, arra a kérdésre, hogy „mi a családi állapota”.

• Törvényképes
• Boldog
• Apám meghalt, anyám hajléktalan
• Jóban vagyok otthon mindenkivel
• Tiszta vagyok, nem kábítószerezek
• Apám hadirokkant, de nem tudom melyik háborúban rokkant meg
• Otthon nincs verekedés
• Nagyon gyenge
• Igen szegények vagyunk
• Részmunkaidős vagyok
• Mármint hogy?
• Teljesen jó
• Se jó, se rossz
• Jó, semmi gondom nincs vele
• Semmilyen körülmények között nem élek
• Anyukám egyedül él az öcsémmel
• Otthon vagyok egész nap
• Hogy micsodám, mim?
• Élettársam meghalt, hál' Istennek!

A rossz válaszokat Póta Péter a következőképpen magyarázza:

Nyilván a feszültséget, a nyomást, ami ilyenkor az eljárási szereplőkön van, tovább fokozza a tárgyalás légköre is. A jogszabályi nyelv hivatalos és szűk réteg használja, pedig a jogszabályok alakítják az életünket. Mégis, amikor bekerül egy ember egy ilyen közegbe, mint a tárgyalóterem, akkor a hétköznapi szóhasználattól eltérő jogi szakkifejezéseket nem értik, és ez nemcsak a válaszokból tűnik ki, hanem a testbeszéden is lehet látni.

Például a mentességi jogot sem minden esetben értik, ilyenkor elmagyarázzák nekik, hogy ha ezzel a lehetőséggel élnek, akkor nem kell tanúskodniuk maguk vagy egy hozzátartozójuk ellen.Hogy könnyebben megértse mindenki a bírósági nyelvet, az új büntetőeljárásról szóló jogszabály is kimondja, hogy közérthetően kell fogalmazni. 

Ami zavarhatja, nehezítheti még egy-egy tárgyalás menetét, ha a vádlott vagy a tanúk nem megfelelően viselkednek. Ha például kérdez az ügyész vagy a bíró, és a tanú mindig félbeszakítja a mondandóját, akkor a bírónak figyelmeztetnie kell őt, hiszen zavarja a tárgyalás rendjét. A bíró feladata a tárgyalás rendjének és méltóságának megőrzése.

Felszólíthatja a bíró a tanút, hogy várja meg a kérdést, ne vágjon közbe, mert tiszteletlen a viselkedése és meg kell tartania a hivatalos eljárás rendjét. Rendre utasíthatja.

Ha a tanú továbbra sem tud viselkedni, akkor a bírónak feladata rendet tenni a tárgyalóteremben.

Akár meg is bírságolhatja.

Póta Péter arról is beszélt, hogy a több mint 20 éves pályafutása során  olyan esettel is találkozott, amikor megtámadták a bírót a tárgyaláson. 

Volt olyan kollégám, akit cipővel dobtak meg, egy másikat kenyérrel, de arra is volt példa, hogy leköpték a bírót. Szerencsére az ilyen esetek nagyon ritkák.

És súlyos büntetőjogi következményei is lehetnek.  De előfordult az is, hogy az őrre támadt a vádlott, amiért tárgyalási szünetben a börtönőr nem engedte meg a vádlottnak, hogy az a hozzátartozóival beszéljen.

„Ezen úgy felidegesítette magát, hogy összebilincselt kézzel megütötte az őr állkapcsát. A vádlottnak az a tárgyalási része, ami addig rablás miatt folyt, kiegészült hivatalos személy elleni erőszakkal. "

Egy vidéki bíróságon pedig

a vádlott a saját ügyvédjét késelte meg. Nekiugrott és megvágta az arcát.

„Egyik bíró kollégám odaugrott és lefogta a vádlottat”

- mondja Póta, aki hozzáteszi, hogy a férfit emberölés bűntettének kísérlete miatt el is ítélték, hiszen majdnem elvágta az ügyvéd nyaki ütőerét.

Manapság azonban ez nem történhetne meg, hiszen a bíróságok épületében már a bejáratnál fémdetektoros kapuk állnak, a ruházatot és a táskákat pedig a jól képzett biztonsági őrség minden esetben átvilágítja, így senki nem vihet be semmiféle veszélyes eszközt.