Trócsányi László a bíróságokról is nyilatkozott a Demokratának
(...)
– Új főbírója van az Egyesült Államoknak, Brett Kavanaugh személyében. Trump embere, és nagy felhajtás keletkezett a megválasztása körül. Milyen változást hozhat ez a fordulat?
– A Legfelsőbb Bíróságnak komoly jogosítványai vannak az Egyesült Államokban, olyan tekintéllyel rendelkezik, amellyel kevés bíróság dicsekedhet a világon. Ez a testület egyben az amerikai alkotmánybíróság is. És mint ilyen, az amerikai társadalom életét, sőt az amerikai gazdaságot és politikát befolyásoló kérdésekről is dönthet. Brett Kavanaugh megválasztásával változnak az arányok, a korábbi demokrata többség helyett republikánus többség alakul ki a testületben. Tudjuk, hogy az új főbírónak fajsúlyos véleménye van akár életviteli kérdésekről is, olyan véleménye, amely a klasszikus irányba tereli vissza a törvények értelmezését. A megválasztása körül kialakult felfokozott hangulat is azt jelzi, hogy felértékelődik a bírósági fórumok szerepe a világban.
– Ezért kapják a lengyelek is a 7-es cikk szerinti eljárást? Ők egy igazságügyi reformmal kísérleteznek, meg akarnak szabadulni a bíróságok és ügyészségek múltból ott ragadt embereitől…
– Bonyolult ügy, de azt azért könnyen átlátni, hogy Brüsszel politikai megfontolások alapján is dönt egy-egy ország megtámadásáról. Az igazságügyi reformoknál nagyon körültekintőnek kell lenni, mert a világ a bírói függetlenséget tekinti a demokrácia alapkövének, és figyel is erre. Mi is reflektorfénybe kerültünk, amikor 2011-ben sort kerítettünk egyes bírák nyugdíjazására, és bizonyos módosításokat hajtottunk végre a rendszerben. Varsó nagy önbizalommal vágott neki a reformnak, arra hivatkozva, hogy a bírósági szervezet semmilyen változáson sem esett át a rendszerváltozáskor, másrészt pedig úgy gondolta, hogy könnyedén le tudja másolni a német rendszert. Egy országnak joga van az igazságszolgáltatási reformhoz, tehát képtelenség azt mondani a lengyel kormánynak, hogy nem változtathat az igazságügyi rendszerén. Ugyanakkor az igazságszolgáltatás olyan érzékeny terület, amelyhez csak kellő óvatossággal lehet nyúlni.
– Érdekes, de semmilyen jogi elem nem tűnik fel abban, amikor a Google és a Facebook töröl egy-egy tartalmat. Jog helyett saját viselkedési kódexükre hivatkoznak. Ez már kísérlet a jog és az ideológia világszintű szerepcseréjére…
– Nem vagyok a terület specialistája, de látom, hogy nagyhatalommá vált a két szervezet. Olyanokká, amelyek uralják a médiaszektor jelentős részét. Nagy kérdés, hogy az unió és a tagállamok miként tudnák valamennyire is az ellenőrzésük alá vonni őket. Nemcsak jogi, adózási, hanem morális megközelítésben is, nyomatékosan figyelmeztetve mindkettejüket a felelősségükre.
– Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a közigazgatási bíróságokról szóló törvény. Az ellenzék hevesen támadja, megint csak diktatúrát kiáltva…
– Ez egy 2014 óta napirenden levő kérdés. Az elmúlt négy évben elfogadtuk a közigazgatási perrendtartást, egy korszerű, hiánypótló jogszabályt, amelyet az ellenzék politikai okokból ugyan nem szavazott meg, de legalább szakmailag nem támadta. Diktatúra? A bírósággal a legmagasabb szinten biztosítjuk majd az állampolgárok jogvédelmét. Magyarországon most is létezik közigazgatási bíráskodás, csak mi ezt egy professzionális rendszerbe akarjuk helyezni, növelve a közigazgatási bíráskodás tekintélyét. Aki a jogállamiságot siratja ennek kapcsán, az abszolút tévedésben van. Igazából a jogállamiság éppen hogy erősödik a közigazgatási bíróságok által. Itt is előjön az a bizonyos prekoncepció, amivel nehéz mit kezdeni. Azt mondják, olyan bírókat akarunk kinevezni az új szervezetbe, akik mindig az államnak adnak majd igazat. Ez félelemkeltés, és semmi más. Hamarosan befejezzük a törvény-előkészítési munkát.
– Sok ember nem is érti, miről van szó lényegében.
– A közigazgatási bíróság legalább olyan fontos, mint az alkotmánybíróság. Az AB arról foglal állást, hogy egy adott jogszabály alkotmányos-e, vagy sem. A közigazgatási bíróság meg arról, hogy a polgár ügyében hozott döntés törvényes-e, vagy sem. Az a fontos, hogy törvényes közigazgatás legyen, jól mérlegeljen, az önkormányzatok rendeletei feleljenek meg a törvényesség kritériumainak, valamint hogy a közigazgatás ne hallgasson, és főként ne halogasson, hanem döntsön, minél előbb. Ez az állampolgárok érdeke. Persze aki bírósághoz fordul, az ne gondolja, hogy mindig neki van igaza. Két szint lesz, fellebbezési lehetőséggel. Létrejön egy regionális szint a közigazgatási törvényszékekkel, és létrejön a Közigazgatási Felsőbíróság is, ennek Esztergom lesz a székhelye.
– Ön nemrég három fontos bizottságot alakított ki a minisztérium berkein belül. Mi a feladatuk?
– Orbán Viktor felkérte a tárcát, hogy tegyünk az asztalra egy elemzést arról, miként érvényesülnek az Alaptörvény rendelkezései. Ezzel foglalkozik a három testület. Az Alaptörvényünk stabil dokumentum. Az eddigi hét módosítás közül több csak technikai jellegű volt. De történtek érdemi változtatások is, ilyennek tekintem azokat a rendelkezéseket, amelyek az alkotmányos identitásunk megjelenítését célozták.
A teljes interjú itt olvasható.
(demokrata.hu)
