Újabb béremelésre irányuló javaslat
Az Országos Bírói Tanács 2025. április 2. napján tartott ülésén 35/2025.(IV.2.) OBT határozatával jogszabály alkotási javaslatot fogadott el, amely a beosztási pótlékok emelésére irányul.
Az OBT elnöke, dr. Pecsenye Csaba ekörben is nyilatkozott a Magyar Narancsnak, az interjú teljes terjedelemben előfizetéssel rendelkezők számára érhető el.
„A politika sodrába kerültünk”
Március folyamán Pecsenye Csaba, az Országos Bírói Tanács elnöke adott interjút a Magyar Narancs riporterének, melyben szó volt az igazságszolgáltatás jelenlegi helyzetéről, problémáiról és a megoldási lehetőségekről.
Néhány héttel ezelőtt a MABIE is szót emelt a március 15-i miniszterelnöki beszédben elhangzott méltatlan állítások és rágalmak ellen. Bár a beszédet másnapján a kormányzati oldalról megindult a magyarázkodás a szóban forgó ízelt lábúak metaforájának pontos értelmezéséről, olyan megszólalás nem történt, ami azt a kijelentést, hogy korrupciós dollárokból megvásároltak bírákat, bármilyen szinten korrigálta volna. Pedig ez az, ami az igazságszolgátatás függetlensége szempontjából az igazi veszélyt jelenti.
Interjújában Pecsenye Csaba elnök is arról beszél, hogy mióta az igazságügyi szféra szereplői a nyilvánosság elé álltak a problémáikkal és félelmeikkel "az igazságügyi kormányzat igyekszik a bírói követeléseket alaptalannak beállítani, ezzel a közvéleményt a bírák ellen hangolni."
Magának az igazságszolgáltatás függetlensége érdekében megfogalmazott követeléseket is - szánt szándékkal vagy a tájékozatlanságból fakadóan - félreértelmezik. Az OBT elnöke úgy látja, alapvetően két típusú bírói függetlenség létezik: az egyén és a szervezet.
Minden bírósági szervezetnek szüksége van a megfelelő forrásokra a működéshez, ez azonban évek óta nincs biztosítva. Ez a fajta kiszolgáltatottság nyitva hagyja a kaput a kormányzati oldal felől a befolyásolás lehetőségének. A függetlenség megingatásához pedig maga a lehetőség is elegendő.
A másik ilyen sarkalatos pont a bírói fizetések kérdése. A kormányzati oldal igyekszik kommunikációjában azt a látszatot kelteni, hogy meghallgatták és megfogadták az igazságügyi szervezetek véleményét és javaslatait a bérrendezésről, pedig valójában kiragadtak belőle egy elemet - a kúriai bírák bérének kérdését -, megvalósították, a többit pedig nem. Így alakultak ki a jelenleg fennálló aránytalanságok.
Pecsenye Csaba hangsúlyozza: "Mi azt szerettük volna, hogy a hazai átlagbérekhez kössék a bírói bért, hogy a mindenkori kormányzattól függetlenül alakuljanak a bérek." Mivel azonban ez nem valósult meg, és a bérekről a jövőben is a költségvetési törvény hivatott rendelkezni, ugyanaz a kapu marad nyitva, amiről fentebb is szó esett: az igazságszolgáltatási szféra kiszolgáltatott marad a kormányzati oldal felé.
Mindaz, ami az előző év végén történt az igazságügyi reformok bejelentése kapcsán, rámutat egy másik nyilvánvaló problémára: hiába bővítették az OBT jogkörét 2023-ban, a gyakorlatban az látszik, hogy sokhelyen további bővítésre vagy pontosításra lenne szükség, hogy valódi érvénye legyen a szervezet szavának.
A nemzetközi szervezetek is, mint például az ENCJ (Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata) azt látják aggályosnak, hogy az igazságügyi reformok kialakításába nincs valódi beleszólása a bírósági szervezeteknek. "A végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalom közötti együttműködés terén hiátus van" - foglalja össze egyzerűen Pecsenye Csaba az interjúban is. A párbeszédnek ilyen fokú hiánya pedig egyelőre nem látszik, hogy a megoldódna, így nem valószínű, hogy a választásokhoz közeledve a bíróságok a következő évben lekerülnének a közélet napirendjéről.
Az igazságszolgáltatásban és annak függetlenségéért dolgozók így óhatatlanul a politika sodrába kerültek, ám az itt folyó harcokban nincs rutinjuk - és nem is kell, hogy legyen. "Egy társadalom akkor működik jól, ha bíróságok nem szerepelnek a nyilvánosság előtt." - hiszen egy stabil, függetlenséget biztosító jogállamban erre nincs szükség.
