dr. Jójárt Lívia, dr. Kamenszky Petra, dr. Révész Andrea:
A büntetőeljárások elhúzódásának okai és annak következményei
BEVEZETÉS
Indokolt és aktuális ezen téma felvetése, hiszen általában türelmetlenség jellemzi az embereket az élet minden területén, így ez a büntetőeljárás területen sincs másként.
Mindhárman a rendőrség szervezetén belül, bűnügyi vizsgálóként dolgozunk, jogi végzetséggel rendelkező kormánytisztviselőként. Szakmai tapasztalattal ugyan kizárólag a nyomozati szakaszban rendelkezünk, de a hozzánk visszaérkező vádiratok, megszüntető határozatok, ítéletek tükrében képet kapunk arról, hogy egy általunk végezett nyomozás hogyan, miképpen zárult az ügyészségen vagy a bíróságon. Az értekezésünkben az egyetemen eltöltött évek alatt magunkba szívott, és később kiegészített elméleti tudásunk, majd a Vizsgálati Osztályon megszerzett gyakorlati tapasztalat által bennünk ébresztett gondolatokat fejtjük ki a fenti kérdéskörben. A nyomozó hatóság szemszögéből próbáljuk átérezhetőbbé tenni azon – a nyomozati szakban nagyobb nehézségeket okozó – problémákat, amelyek az eljárások időszerűségére hatással vannak. Úgy gondoljuk, hogy mivel a nyomozati szakban kerül sor a büntetőeljárás további szakaszaiban felhasználható bizonyítási eszközök beszerzésére, így nagyon fontos az, hogy az ügyészség és a bíróság körében dolgozó kollégák is megismerjék ezen szakasz mérvadó problémáit; tekintettel arra, hogy a nyomozati szakasz elhúzódása szükségképpen magában foglalja az egész büntetőeljárás elhúzódását.
1. AZ ELHÚZÓDÁSI OKOK CSOPORTOSÍTÁSA (nyomozati szakban)
A büntető ügyek elhúzódásának nézőpontunk szerint vannak társadalmi, jogi, technológiai, demográfiai, pénzügyi okai, amelyekre az egyes ügyek megoldásában részt vevő szereplők nem tudnak közvetlenül hatni. Továbbá léteznek olyanok is, amelyek vonatkozásában többé-kevésbé befolyással bírnak az előadók. Ezen utóbbi csoporton belül is elkülöníthetjük a valamennyi büntetőeljárás tekintetében potenciálisan felmerülő problémaforrásokat, valamint az egyedi büntető ügytípusokra, illetve az egyes ügyek sajátosságaira visszavezethető elhúzódási tényezőket.
1. 1. Társadalmi, jogi, technológiai, demográfiai, pénzügyi okok
Az utóbbi évtizedekben általános jelenség, különösen az Európai Unióhoz csatlakozó vagy csatlakozni kívánó államokban, hogy a büntetőeljárásuk egyre komplexebbé és jogi garanciákban gazdagabbá válik. Ennek hatására a büntetőeljárást szabályozó jogszabályok többször kerülnek kiegészítésre, módosításra. Előbbieken túl azonban az is kihangsúlyozandó, hogy nemcsak az eljárásjogban, hanem a büntető anyagi jogban is nyomon követhető az összetettebbé válás, a bővülés. A huszadik századtól napjainkig is tartó dinamikus technikai fejlődés, társadalmi, demográfiai változások is jelentős mértékben hatnak az államok büntetőjogára. Egyrészt mennyiségileg megnövekedtek a bűncselekmények, másrészt a büntetőjogban minőségi változás is bekövetkezett. Ezek először talán hangzatos frázisnak tűnhetnek, azonban munkavégzésünk során egyre gyakrabban érezzük hatásaikat saját bőrünkön, gondoljunk csak a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményekre, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélésre, hitelsértés, uzsora, stb., melyek nem oly régen kerültek bele a büntető törvénykönyv paragrafusai közé. Az általános okok között említhetjük meg továbbá a bűnügyi apparátus alacsony létszámát, és sokszor viszonylag szerény technikai ellátottságát.
1. 2. A hatóságok által befolyásolható elhúzódási okok
1.2.1. Általános okok
A vizsgálati szakban az eljáró előadónak minden büntetőügy esetében bizonyítania kell azt, hogy ki, mit, hol, hogyan, miért, mikor, milyen céllal csinált. Ennek érdekében az elkövető bűnösségének kétséget kizáró bizonyításához össze kell gyűjtenie valamennyi szükséges bizonyítási eszközt. Ezek beszerzése során az eljárás határidejét – mivel az előadó úgymond más emberekkel, szervekkel dolgozik együtt – óhatatlanul is befolyásolják a közreműködő felek részéről eljáró ügyintézők, a szakértők, az eljárás során kihallgatandó tanúk, gyanúsítottak, stb.
1.2.1.1. Ügyfél meg nem jelenése
Sajnos munkánk során mindennapi problémaként merül fel az ügyfelek meg nem jelenése, ami heteket vehet el a nyomozásból, mire realizáljuk a kihallgatást, főleg ha postai úton kell ismételten idézni őket. A Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban Be.) lehetőséget nyújt a hatóságnak a meg nem jelenő, illetve az eljárási cselekményről engedély nélkül távozó tanúval szemben elővezetést elrendelni vagy rendbírságot alkalmazni, a terhelttel szemben elővezetést alkalmazni, illetve a védő és a szakértő rendbírsággal sújtható.[1] Amennyiben az idézett kiskorú nem jelenik meg, és a gondozója nem igazolja, hogy a kiskorú meg nem jelenésében vétlen, akkor a gondozó az, aki rendbírsággal sújtható, és az okozott költségeket meg kell térítenie.[2] Természetesen ezen eszközök csak akkor alkalmazható, ha az idézés szabályszerű volt.
Említést érdemel az az eset, amikor az ügyfél megjelenik ugyan, de önhibájából olyan állapotban van (pl.: erős alkoholos befolyásoltság alatt áll), hogy kihallgatni nem lehetséges, illetve az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni. Ilyen esetben a következő kihallgatásra, illetve eljárási kötelezettségének teljesítése érdekében a terhelt elővezetése rendelhető el, illetve a tanú szintén elővezethető vagy rendbírsággal sújtható, a védő és a szakértő rendbírságolható. [3]
Számos alkalommal előfordul a nyomozó hatóságok tevékenysége során, hogy a terhelt, illetve a tanú személy-nyilvántartásbeli lakcímén nem elérhető, ott nem tartózkodik, vagy jelenlegi lakcíme, tartózkodási helyének címe pedig nem került bejelentésre. Ekkor a tértivevény általában „ismeretlen” vagy „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza, így természetesen szükséges a lakcímen és az egyéb, tudomásunkra jutott címeken adatgyűjtést végezni, amely energiát és időt von el a felderítési-, nyomozási-, illetve vizsgálati feladatoktól. A lakcím bejelentésének elmulasztása a hatályos szabályok szerint szabálysértésnek minősül, bár ennek álláspontunk szerint nincs kellő visszatartó ereje, továbbá az állampolgárok jelentős része a magatartás jogsértő jellegéről nem is tud.
1.2.1.2. Elővezetés sikertelensége
Az elővezetés egy személyi szabadságot korlátozó intézkedés annak érdekében, hogy az érintettet a nyomozó hatóság (ügyészség, bíróság) elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen vagy szakértői vizsgálaton való megjelenését.[4]
A nyomozó hatóság (ügyészség, bíróság) rendelkezhet úgy is, hogy a rendőrség az érintett személy elővezetése helyett, útba indulását ellenőrizze, ha megalapozottan feltehető, hogy az elővezetés célja ezzel is elérhető.[5] Ez a megoldás egyben költségkímélő is, mert az elővezetéskor az elővezetettet a költségek megtérítésére kell kötelezni.
Sajnos számtalan olyan eset fordul elő, amikor az elővezetés nem teljesíthető. Ez több okból is adódhat, pl.: az érintett nem tartózkodik otthon az elővezetéskor, ismeretlen helyre költözött, vagy csak egyszerűen nem hajlandó ajtót nyitni (elrejtőzik). Ezekben az esetekben nagyon fontos a rendőri jelentés tartalma. Amennyiben a terhelt ismeretlen helyre költözött, és az általa elkövetett cselekmény szabadságvesztéssel büntetendő, akkor elfogatóparancsot lehet ellene kibocsátani, természetesen csak akkor, ha a felkutatására tett egyéb intézkedések sem vezettek eredményre. Amennyiben a rendőri jelentés azt tartalmazza, hogy csengetésre, kopogásra nem nyitott senki ajtót, akkor az elővezetés ismételten elrendelhető. Ha a tanú elővezetése azért hiúsult meg, mert tartózkodási helye időközben ismeretlenné vált, a nyomozó hatóságnak jelenleg nem áll módjában mit tenni annak érdekében, hogy a tanúkihallgatást végre tudja hajtani, jogi eszköz nem áll a rendelkezésünkre, maximum – a már fent említett - lakcím bejelentési kötelezettség elmulasztásának szabálysértése miatt lehet az érintett ellen feljelentéssel élni.
1.2.1.3. Szakértői vélemény késedelme
Ha bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.[6]
Munkánk során számos alkalommal van szükség szakértők kirendelésére, akik általában igen leterheltek, de ennek ellenére természetesen mindent megtesznek annak érdekében, hogy a megszabott határidőket betartsák. Előfordul olyan eset, amikor a szakértők késedelembe esne, ilyenkor rendbírsággal sújthatók, de csak akkor, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekednek. A gyakorlatban ritkán fordul elő a szakértők rendbírságolása, mivel az esetek legnagyobb hányadában nem hanyagságról van szó. A szakértő kérésére a hatóság a rendelkezésre bocsátott határidő meghosszabbításáról határoz.
Ritkán, de megesik olyan eset is, amikor a már kész szakvéleményt szükséges kiegészíteni, mert az homályos, önmagával ellentétben álló vagy egyéb ok indokolja (pl.: újabb információk merülnek fel, amely a szakvélemény lényegi részére befolyással lehet).
1.2.1.4. Megkeresésekre érkező válaszok késedelme
Tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, valamint iratok rendelkezésre bocsátása céljából megkereséssel lehet élni különböző szervek, szervezetek, hatóságok felé, amelynek teljesítésére az érintetteknek legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidő állapítható meg. A megkeresett köteles a megállapított határidőn belül a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.[7] Ha a megkeresett szerv a megállapított határidőn belül a megkeresést nem teljesíti, vagy a teljesítést jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható.[8] A Be. 178. §-a és a 178/A. §-a alapján a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenységet is végezhet.
Sajnos a gyakorlatban sok alkalommal felmerül az a probléma, hogy hol valós, hol valótlan okokra hivatkozva az érintett 30 napon túl válaszol a megkeresésre, ám érdemi információt nem közöl, hanem például a következőket: „a pecsét nem látszik rendesen”, „rossz a jogszabályi hivatkozás”, „faxon érkezett megkeresésekre nem válaszolnak”. Jelentősen megkönnyítené a helyzetét mindkét félnek, ha távbeszélő útján közölnék ezeket a technikai problémákat, amelyek így időben kiküszöbölhetővé válnának, és nem kellene hónapokat várni pl.: egy-egy, az ügy szempontjából lényeges híváslistára.
1.2.2. Speciális okok
Mint fentebb említettük, az ügyek elhúzódásának vannak olyan okai is, amelyek egy-egy ügytípushoz illetve a konkrét ügyek sajátosságaihoz kötődnek. Ezeket csoportosítva, és az elhúzódás szempontjából legjelentősebb ügyek közül néhányat kiemelve részletezzük azokat.
1.2.2.1. Vagyonvédelemmel kapcsolatos ügyek
Ebben az alpontban górcső alá kívánjuk venni a leggyakrabban előforduló vagyon elleni bűncselekményekre különösen jellemző, nyomozás elhúzódást kiváltó okokat.
Általában jellemző a lopás bűncselekményének elkövetőire, hogy cselekményeiket sorozatjelleggel követik el, egy eljáráson belül több bűncselekményt is fel kell deríteni, illetve a felderítést követően vizsgálni. Azonban ezt végrehajtani beismerő vallomás nélkül szinte lehetetlen, de még beismerés esetén is általánosságban megállapítható, hogy a terheltek nem emlékeznek a cselekmények pontos időpontjaira, helyszíneire, sőt, esetenként magukra az eltulajdonított vagy eltulajdonítani kívánt tárgyakra sem. Ma már a technika lehetővé teszi, hogy az előadó a vallomás alapján részletes kutatást végezzen az elrendelt nyomozások között, így akár részinformációk alapján is megalapozott gyanú állítható fel, azonban a kutatás általában rendkívül sok időt vesz igénybe.
A lopások között kriminalisztikai és kriminológiai szempontból kiemelkedő típust, mintegy külön kasztot képez a betöréses lopás, illetve ezen kategórián belül is a lakásbetörés. Ezekre a cselekményekre szerencsére jellemző a nyomképződés, amely alapján az elkövető sok esetben könnyen beazonosíthatóvá válik.
Az eredményes nyomozáshoz, a megalapozott gyanú felállításához elengedhetetlenül szükséges az összes lehetséges nyom vizsgálata. Kétséget kizáró azonosítást tesz lehetővé az ujj- illetve tenyérnyom, azonban ez a vizsgálat is meglehetősen bürokratikus. Jogszabályi változások következtében a szakértői szervezetet – talán az egész világon egyedülálló módon - a rendőrségtől teljesen függetlenné tették, mivel a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet önálló szervezetként működik. Így először szükséges megvizsgálni, hogy a rögzített nyomok egyáltalán azonosításra alkalmasak-e, és amennyiben igen, a nyilvántartásban rendelkezésre áll-e az elkövető ujj- illetve tenyérnyoma. Egy ilyen vizsgálat általában négy-öt hetet vesz igénybe.
A betöréses lopások, illetve a gépjárműfeltörések helyszíni szemléje során gyakran kerül sor szagmaradvány rögzítésére. A szagazonosítás közvetett bizonyítékot eredményezhet, azonban ez nem elegendő egyedüli bizonyítékként a vádemeléshez. A 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet (továbbiakban: Nyor.) 56. § (1) bekezdése alapján a bűncselekmény helyszínén rögzített szagmaradvány, illetve a gyanúsítottról, továbbá más személyről vett szagminta alapján a nyomozó szerv szolgálati kutya alkalmazásával szagazonosítást végezhet. A szagazonosítást a kihelyezett üvegtartályok sorrendjének változtatásával legalább két szolgálati kutyával, a szolgálati kutyák mindegyikével külön-külön legalább ötször meg kell ismételni [9], amely már így önmagában is rendkívül körülményesnek hangzik, és mindez sok időt is vesz igénybe, hiszen a kutyáknak is pihenniük kell, egy nap csak meghatározott mennyiségű azonosítást végezhetnek el. Gyakorlatban sajnos problémaként merül fel, hogy nincs elég, érvényes vizsgával rendelkező szagazonosítást végző szolgálati kutya, így a kontroll szagazonosítás elvégzése érdekében más megyét kell megkeresni, akik szintén nagyon leterheltek, így egy-egy azonosításra sokszor hónapokat is kell várni, holott esetleg nincs hátra más nyomozati cselekmény.
Jellemző főként a lakásbetörésekre, főleg ha több ilyen ügy kerül egyesítésre, hogy a bűnjelek száma igen magas lehet, illetve a sértettek által közölt, eltulajdonított értékek listája is hosszúra nyúlhat. Ezeket a tárgyakat (bűnjelek bemutatásával vagy sértetti elmondás alapján – amennyiben azok nem kerültek feltalálásra) igazságügyi tárgyszakértő útján kell felértékeltetni. Számtalanszor előfordul, hogy a sértett a kihallgatását követően, az ügy lezárását megelőzően észleli, vagy később tudatosul benne, hogy egyéb értéktárgyai is eltűntek. Ez betudható annak is, hogy a feljelentés megtétele és az első kihallgatás időben közel van a bűncselekmény elkövetéséhez, és így a sértett még nincs túl az első „sokkhatáson”, nem tudja tiszta fejjel átgondolni, számba venni pontosan, hogy mi is az, ami esetlegesen eltulajdonításra került. Ilyenkor ismételten, részletesen jegyzőkönyvbe kell foglalni a még nem említett, eltulajdonított tárgyakat, melynek felértékeléséhez újra igazságügyi tárgyszakértőt kell bevonni, illetve az értékhatár változása esetében a gyanúsítást is szükséges módosítani.
A sikkasztás bűncselekmény nyomozása során a bizonyítás tárgyát képezi a rábízás, illetve a két megjelölt elkövetési magatartás (eltulajdonítás, illetve sajátjaként rendelkezés) megállapítása. A rábízásnak egyik legjobb bizonyítási eszközét képezik az okiratok. Sok esetben a gyanúsítottak az eléjük tárt okiratokra közömbösen, vagy tagadással reagálnak. Ekkor jut különös jelentőséghez az igazságügyi írásszakértők munkája. A szakvélemény elkészítéséhez szükséges beszerezni a vizsgált okirat eredeti példányát, illetve a feltételezett elkövető írásmintáját. A szakértői vizsgálatok egyszerű megítélés esetén is körülbelül egy hónapot vesznek igénybe, azonban ha a cselekménnyel több személy is gyanúsítható, illetve sok okiratot kell vizsgálat alá vonni, az eljárás jelentősen elhúzódhat csupán ezen egy nyomozási cselekmény elvégzése miatt.
Számtalan esetben szükséges könyvszakértők kirendelése, és az elkészülő szakvélemény hatósághoz való megérkezéséig – tekintettel arra, hogy a vizsgált anyag általában több ezer oldal – akár több hónap is eltelhet. Természetesen fontos, hogy az elkészült szakértői anyag kellően alapos, körültekintő legyen, olyan, amely kellőképpen megalapozza az eljárás folytatását, vagy valakinek a gyanúsítottkénti kihallgatását.
A csalás bűncselekmény leggyakrabban előforduló típusainak nyomozása, vizsgálata során szükséges annak bizonyítása, hogy az elkövetőnek az elkövetés időpontjában semmilyen reális esélye nem volt arra, hogy akár a kölcsönkért összeget, finanszírozott autót, albérletet fizetni tudja. Ennek érdekében minden esetben kötelező a nyomozás során a terhelt vagyoni helyzetének feltérképezése, amelyekkel szemben a személyi bizonyítékok, különösen a könnyen, gyorsan beszerezhető tanúvallomások erősen háttérbe szorulnak. Minden esetben megkeresésekkel kell élni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Körzeti Földhivatal, a Munkaügyi Központ és a városi önkormányzatok felé. A megkeresések alkalmazása, illetve a válaszok megfelelő kiértékelése szükségképpen sok időt vesz igénybe, külön megemlítve azt a tényt, hogy a válaszok jó néhány esetben hiányosak, nem megfelelőek, így számos esetben, akár több alkalommal is megismétlésük szükséges. Elhúzódást eredményezhet a banki megkeresések késedelmes teljesítése, annak ellenére, hogy meghatározzuk a teljesítési határidőt, és a megfelelő figyelmeztetéseket is közöljük. Ezzel nagymértékben megnő a nyomozási idő hossza, hiszen esetlegesen a megkeresésre adott válasz tükrében lehet csak tovább folytatni a nyomozást. Hasonló az eset az egyes telefonszolgáltató cégekkel kapcsolatban is, amikor például egy mobiltelefonszám alapján lenne szükségünk az előfizető nevére, elérhetőségére, személyes adataira.
1.2.2.2. Gazdaságvédelemmel kapcsolatos ügyek
A rendőrség hatáskörébe tartozó, a Büntető Törvénykönyv XVII. Fejezetében megjelölt gazdasági bűncselekmények közül a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés az a deliktum típus, amelynek vizsgálata jellemzően hosszabb időt vesz igénybe és emellett – tekintettel az Internet rohamos ütemű terjedésére - jelentős számban elő is fordul a folyamatban levő ügyek között. Ezen itt kell megemlíteni azon bűncselekményeket is, melyek elkövetéséhez az Internet adta lehetőségeket használják, ide tartozik a visszaélés személyes adattal, a csalás, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése.
Napjainkban nagyon népszerűek az egész világon elterjedt közösségi oldalak, ahol az emberek magukról fényképes profilt hozhatnak létre, amelyeken saját adataikat tüntetik fel. Tekintettel arra, hogy a közösségi oldalak alapvetően nyilvános hozzáférésűek, ezáltal az oda feltöltött fényképek és adatok felhasználásával bárki létrehozhat sértő tartalommal vagy anyagi haszonszerzés végett egy általa kiválasztott személyhez tartozónak tűnő profilt. Ezen cselekmények esetében vizsgálni kell a visszaélés személyes adattal vétséget. Ezek mondhatni egyszerű megítélésű ügyek, azonban nyomozásuk ideje mégis több hónapot vehet igénybe. A honlapra történő belépések időpontja és a belépő személy IP címeinek azonosítása céljából egyrészt megkeresést kell küldeni az érintett honlapot üzemeltető szolgáltatónak, majd annak válasza alapján újabb megkeresést küldünk az IP címhez tartozó előfizető szolgáltatójának az előfizetői adatok beszerzése céljából. Tekintettel arra, hogy az említett gazdasági társaságok a rendvédelmi szervek magas számú megkeresései miatt nagyfokú leterheltség mellett dolgoznak, ezért válaszuk beérkezésére átlagosan 20-30 napot kell várni. Ezek beérkezését követően lehet csak az előfizetőt, illetve esetlegesen a vele egy háztartásban elő személyeket kihallgatni tanúként, gyanúsítottként. Gyakori az az eset is, mikor a szolgáltató válaszában egy-egy újabb szolgáltatót jelöl meg, amely megkeresése további időt vesz igénybe. Amennyiben a fentiekben megjelölt, és az emellett beszerzett személyi bizonyítási eszközök sem elegendőek a kétséget kizáró bizonyításhoz, úgy informatikus szakértő vagy szaktanácsadó bevonásával kell vizsgálni a kérdéses előfizetési ponton található számítástechnikai eszközöket, amelyek az adott rendszertől függően akár 30 napot is igénybe vehetnek.
Az Internet segítségével elkövetett csalások (pl. Vatera-s csalások) felderítése során szintén szükség van a fent említett IP-címes megkeresésre az előfizetői adatok megállapítása céljából. A vizsgálat azonban kiegészül sok esetben a pénzintézetek és más egyéb gazdasági társaságok, pl.: telefonszolgáltatók megkeresésével is. Gyakoriak az üzletszerűen elkövetett csalások, amely során nem elegendő csupán az elkövető beazonosítása, mivel az eljárás során fel kell kutatni a lehetséges sértetteket is. Ez általában az elkövető folyószámláján szereplő tranzakciók alapján történik. Ha a sértett a számlára készpénzben végzett befizetést, úgy neve, lakcím adatai azonnal láthatóak, azonban átutalás esetén meg kell keresni a számlavezető bankját is. Ezt követően kerülhet csak sor a lehetséges sértettek tanúkihallgatására. A sértettek sok esetben más kapitányság illetékességi területén tartózkodnak, így általában szükséges azok megkeresése a kihallgatások foganatosítása miatt. Ezen alap nyomozási cselekmények elvégzése után kerülhet sor a feltételezett elkövető gyanúsítotti kihallgatására, nála házkutatás foganatosítására, esetleg a számítógépének szakértővel történő vizsgálatára.
A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmény elkövetésének rendkívül sok fajtája ismert. Az online banking szolgáltatások elterjedésével egyre több „phishing” oldalt hoznak létre a világhálón. A „phising” oldal egy olyan tartalommal létrehozott oldal, amely egy jól ismert cég – jelen bűncselekmény esetén pénzintézet – hivatalos oldalának látszatát kelti. Az elkövetők általában illegálisan megszerzett pénzintézeti ügyféllisták felhasználásával felveszik az ügyfelekkel a kapcsolatot többségében e-mail üzenet formájában, amelyben többé-kevésbé hitelesen előadott, azonban valójában nem létező probléma megoldására vagy adategyeztetésre kínálnak lehetőséget részükre egy hivatkozás (link) megjelölésével. Az ügyfelet a hivatkozás rávezeti a „phising” oldalra, melyen az ügyféltől személyes adatokat, pl.: azonosítókat, jelszavakat, bankkártyaszámot, stb. kérnek az elkövetők.
A bankkártya adatok megszerzésének másik elterjedt módja amikor az elkövetők bankjegykiadó automaták előlapjára, POS terminálokra illesztett kártyaleolvasó berendezés útján rögzítik az ATM-et, illetve terminált használó ügyfelek adatait (mágnes kód, PIN kód stb.), majd a megszerzett adatokat rámásolják bármilyen mágnescsíkkal ellátott kártyára (pl.: érvénytelen bankkártya, telefonkártya, stb.). Az így elkészített hamis bankkártyával bármely ATM automatánál pénzt tudnak felvenni, illetve – többnyire az eladókkal történő összejátszással – vásárlásra is lehetőségük van.
Mindkét módszer esetében jelentősen elhúzza a büntetőeljárást az, hogy számos határon átnyúló elem jellemzi a bűncselekmény elkövetését, hiszen az általunk vizsgált ilyen bűncselekmények esetében a legjellemzőbb az, amikor a Magyarországon külföldiek által megszerzett kártyaadatokat külföldi oldalakon (web-áruházakban, fogadó oldalakon, stb.), illetve külföldön található ATM automatáknál használják fel. Jelenleg az ilyen típusú bűncselekmények felderítésére csak bűnügyi jogsegély eljárás keretén belül van lehetőség, ami esetenként több évet is igénybe vehet.
A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésével tömegesen találkozhatunk az Interneten keresztül. Az ingyenes elérhetőség miatt magyarországi felhasználók százezrei veszik igénybe és használják a „torrent” oldalakat, illetve a „DC HUB” szervereket, amelyek segítségével a felhasználók egymás között osztják meg, és töltik le a védett műveket (jellemzően: zenemű, film, szoftver). Ugyanez valósítható meg „warez” oldalakon emeltdíjas sms-ek elküldése ellenében. A felhasználók általában álneveken, úgynevezett ,,nick” neveken regisztrálnak be a különböző oldalakra. Annak megállapítása, hogy van-e jogellenes szerzői jogi tartalom megosztás az érintett oldalon, illetve a felhasználók felkutatása igazságügyi informatikus szakértő bevonásával történik, amely során a szakvéleményében feltünteti a megosztott tartalmat, a megosztás módját, időpontjait, illetve a megosztó IP-címét. A szakvélemény elkészítéséhez általában 30 napra van szüksége a szakértőnek. Ezek után lehetséges a szolgáltató megkeresése, amely válaszát szintén 30-40 nap alatt küldi meg. Az eljárás további részében, miután megállapítást nyert a felhasználók valós személyazonossága a szükséges tárgyi, személyi és okirati bizonyítékok begyűjtéséhez szükséges náluk kényszerintézkedés keretében felkutatni a számítástechnikai rendszereket, adathordozókat azok szakértői vizsgálatának céljából. Tekintettel arra, hogy az esetek nagy részében több felhasználó ellen folyik az eljárás, akik több kapitányság illetékességi területén laknak, így a szakértőnek – az elvégzendő munka mennyisége miatt – indokolt a 30 napos határidőt rendelkezésére bocsátani. A szakértő a véleményét a lefoglalt adathordozók vizsgálata alapján átadja az eljáró hatóságnak. Az eljárás során természetesen adatgyűjtések, tanúkihallgatások, gyanúsítotti kihallgatások, illetve egyéb, az adott eljárás sajátosságaitól függő nyomozati cselekmények foganatosítása is szükséges.
Látható a fentiek alapján, hogy az eljárás több egymásra épülő nyomozási cselekményből tevődik össze, és annak ellenére, hogy a vizsgálat nem bonyolult, egy rövidebb eljárás is igénybe vesz legalább fél évet.
A számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény két leggyakoribb formája a gyakorlatban az, amikor az elkövető számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, vagy a rendszerhez hozzáférést megakadályoz. Ennek során az elkövető megszerzi a sértett valamely Internetes oldalon regisztrált jelszavát, majd azzal visszaélve bejelentkezik, és/vagy megváltoztatja azt, illetve ezt követően esetlegesen módosításokat végez a rendszerben.
Ilyen esetben – a visszaélés személyes adattal bűncselekménynél részletezett módszerekkel beazonosított IP cím alapján – szükséges megállapítani az érintett előfizető adatait, majd a nála megtartott házkutatás után vizsgálni kell az számítástechnikai rendszerét a tekintetben, hogy valóban arról a számítógépről léptek-e be vagy sem a feltört rendszerbe. A vizsgálat kiterjed a fentiekben tárgyalt szerzői jogi kérdésekre is, mivel természetes személy csak akkor másolhat szoftvert a számítógépére vagy az adathordozóira, ha az a jövedelemszerzést közvetve sem fokozza, azaz igazolnia kell, hogy az a másolt szoftver eredeti-e vagy sem. A szakértői véleményben foglaltak és a megkeresésre adott válaszok tartalma alapján lehet megállapítani az elkövető felelősségét. Az ilyen típusú bűncselekmények vizsgálata legalább 200-250 napot vesz igénybe.
Természetesen nemcsak úgymond Internetes bűncselekmények vizsgálatával foglalkozunk a gazdaságvédelem keretein belül, hiszen munkánk jelentős részét teszik ki a tulajdon fenntartásos vásárlás, kölcsön vagy lízing útján megszerzett áruk tekintetében elkövetett sikkasztás, csalás bűncselekmények is. A fent hivatkozott ügyletek adósi, lízingbevevői oldalán természetes személyek és gazdaság társaságok is állhatnak. Mindkét esetben számos irat beszerzése szükséges, ilyenek az alap- illetve az ahhoz kapcsolódó finanszírozási ügylet során kiállított iratok, teljesítési kimutatások, visszaszármaztatási iratok, az adóhatóság által megküldött adóbevallások, adófolyószámla kivonatok, bankszámlakivonatok, esetlegesen végrehajtási és felszámolási iratok. Amennyiben gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók által ki nem egyenlített ügyletről van szó, akkor szükséges továbbá a közhiteles nyilvántartásba vevő bíróság által tárolt anyagok, és a könyvelési iratok beszerzésére is. Bár a bíróságok általában a lehető leggyorsabban és teljes körűen megküldik a kért iratokat, azonban ez a többi megkeresett szerv, gazdasági társaság tekintetében nem jelenthető ki egyértelműen. Sajnos nagyon sokszor előfordul az – még a sértett gazdasági társaságok részéről is –, hogy a megkeresett fél az adott 20-30 napos határidőt túllépve késedelmesen, és ráadásul hiányosan küldi meg válaszát, illetve az eredeti iratok sok esetben elkallódnak náluk. További probléma a könyvelési iratok beszerzése tekintetében fordul elő, hiszen amennyiben az érintett gazdasági társaság vezető tisztségviselője „nem emlékszik” a könyvelő nevére, elérhetőségére, akkor további kihallgatások, adatgyűjtések szükséges annak megállapítása érdekében, és az sem zárul minden esetben eredménnyel. Ahogy az egyéb gazdasági jellegű ügyekre jellemző, ezen bűncselekmények esetében is szükség van általában szakértő kirendelésére. Egyrészt a már említett könyvelési iratanyag megvizsgálása céljából, másrészt pedig az eljárás tárgyát képező, és esetlegesen lefoglalt áru értékének megállapítása miatt. Természetesen itt is el kell végezni az ügy egyedi sajátosságaitól függő egyéb adatgyűjtéseket, tanú, esetlegesen gyanúsítotti kihallgatásokat. Ezen eljárások esetében a sorozat jelleg szintén rontja az időszerűségi mutatókat, hiszen többször előfordul, hogy azonos elkövetői kör különböző strómanokkal „vásároltat” különböző árukat, legtöbbször gépkocsikat, és ezen esetekben minden egyes áru és adós, lízingbevevő esetében le kell vizsgálni a cselekményeket.
1.2.2.3. Életvédelemmel kapcsolatos ügyek
Ezen a csoporton belül az elhúzódás szempontjából kiemelt helyet foglalt el a Btk. 195. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntette. Természetesen minden bűncselekmény vizsgálatakor a legkörültekintőbben kell eljárni, de ez fokozottan igaz ennél a bűncselekménynél, már csak a sértett személye miatt is. Ezen cselekmény vizsgálatakor is számtalan megkereséssel kell élni, pl.: Gyámhatóság, Gyámhivatal, Gyermekjóléti Szolgálat, háziorvosok, iskolák, óvodák, bölcsődék felé. Sok esetben szükséges a családgondozó, háziorvos, védőnő, osztályfőnök, gondozó, szomszéd, ismerős, rokonság tanúkénti kihallgatása is. A megkeresésre érkezett válaszok ismeretében és a tanúkihallgatásokat követően igazságügyi pszichológus szakértőt kell kirendelni, annak bizonyítására, hogy a tanúk és a gyermek által elmondottak megtörténhettek-e, és az milyen hatással volt a kiskorúra, veszélyeztette-e a testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. Természetesen ezen a szakterületen működő szakértők is túlterheltek, de sokszor rajtuk kívül álló okok miatt nem tudják határidőre előterjeszteni a szakvéleményüket. Ilyen eset az, amikor a gondozója útján idézett tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorú megjelenését nem biztosítják a szakértői vizsgálaton, illetve a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú az idézés ellenére nem jelenik meg, holott a gondozója értesítve lett azzal a felhívással, hogy a megjelenésről gondoskodjék. Ilyen esetekben a szakértő újabb vizsgálati időpontot jelöl meg, és még ekkor sem biztos, hogy létrejön a vizsgálat, az előbb említett okok miatt. Végső esetben nem marad más, mint rendbírsággal sújtani a gondozót.
Gyakran előfordul az az eset is, amikor a szülők az elhúzódó nyomozás során rendezik a köztük fennálló problémákat, már nem látják „veszélyben” a gyermeküket, a feljelentettel éppen „kibékültek”. Ezekben az esetekben megjelennek az ügy előadójánál azzal, hogy vissza akarják vonni a feljelentésüket. Mivel erre jogilag nincs lehetőség, így tanúkihallgatási jegyzőkönyvben tudják elmondani, hogy élni kívánnak mentességi jogukkal, nem tesznek a továbbiakban vallomást. Ez akkor okoz igen nagy problémát, ha az adott személyt még ki kellett volna hallgatni folytatólagosan további kérdések tisztázása érdekében, illetve ha a szülő ezen új „hozzáállása” befolyással van a kiskorú által a szakértői vizsgálaton előadottakra, illetve - amennyiben szükséges – a nyomozási bíró általi kihallgatáson elmondottakra, illetve el nem mondottakra. Ilyenkor van, hogy az ügy előadója azt érzi, hogy feleslegesen nyomozott hónapokat, hiszen ha nem sikerül kellő bizonyítékot beszerezni, akkor a nyomozás megszüntetéssel zárul. Ezért is lenne szükséges felgyorsítani, dinamikusan folytatni ezen nyomozásokat is, mert az elhúzódás miatt sokszor pont a feljelentő vagy esetlegesen a sértett lesz az, aki leginkább hátráltatja egy idő után a nyomozást, és esetlegesen lehetetlenné teszi a bizonyítást.
A hosszadalmas nyomozás során előfordulhat újabb bántalmazás, atrocitás, melynek körülményeit ismételten részletesen fel kell térképezni, tanúkat kihallgatni, esetlegesen látleletet beszerezni, igazságügyi orvosszakértőt kirendelni.
Az elhúzódás szempontjából említést érdemel a nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak és megrontás, mivel ezen bűncselekmények kapcsán igen gyakran használják fel (mint ahogy a vagyon elleni bűncselekményeknél és esetenként akár közlekedési baleseteknél is) a szakértői bizonyításban a DNS vizsgálatot. Az igazságügyi orvostannak egy nagyon speciális területe az igazságügyi hemogenetika, így nyilvánvalóan itt is jelentős leterheltség mutatkozik, ami természetesen az időbeliségre nincs túl kedvező hatással. Ezt tovább fokozhatja az is, ha minél bonyolultabb kérdés elé állítjuk a szakértőt, melyet csak többszöri, hosszas, akár hónapokon át tartó vizsgálatok során tud csak megválaszolni. Mindezek mellett a szakértőnek a tudományos megállapításain felül törekednie kell arra is, hogy a szakvélemény közérthető is legyen, illetve a megállapítások a legkategorikusabbak legyenek.
1.2.2.4. Fiatalkorúak által elkövetett ügyek
A fiatalkorúak által legjellemzőbben elkövetett bűncselekmények a garázdaság, a rongálás, a lopás, a testi sértés és a visszaélés kábítószerrel. Természetesen itt is szinte minden esetben szükség van igazságügyi szakértő kirendelésére.
A fiatalkorúak elleni eljárás egyik sajátossága, hogy a fiatalkorú elkövetőről minden esetben kötelező környezettanulmányt beszerezni, melyet a pártfogó felügyelők készítenek el. A pártfogó felügyelők a fiatalkorú otthoni életkörülményeinek feltérképezésén kívül megkeresik az érintett iskoláját, ahonnan iskolai jellemzést kérnek, illetve ha munkahellyel rendelkezik a fiatalkorú, akkor munkahelyi jellemzést szereznek be. Mivel feladatuk igen komplex, így általában 30 nap alatt tudják a környezettanulmányt elkészíteni, feltéve ha semmilyen akadályozó körülmény nem merül fel.
Nagyfokú koordinációt igényel pl.: egy három vagy annál több elkövetős csoportos garázdaság kapcsán a szembesítések időpontjának kiválasztása, majd azoknak a végrehajtása, főleg minél több fiatalkorú résztvevő van az ügyben, hiszen a kihallgatáson a védő és a törvényes képviselő jelenléte kötelező, kivéve ha a fiatalkorú a védő és/vagy törvényes képviselő távollétében is vállalja a nyomozati cselekményen való részvételt, amit természetesen minden esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni.
2. AZ ÜGYEK ELHÚZÓDÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI
A nyomozás elhúzódásának következtében a sértettek már nem minden esetben emlékeznek a részletekre, nem tudják azokat olyan pontossággal előadni, mint a bűncselekmény elkövetésekor, illetve az azt követő periódusban
A terhelt oldaláról tekintve konstatálható, hogy akár kisebb súlyú bűncselekmények elkövetése esetén is csorbát szenved a társadalmi megbecsülése, ezzel szinte stigmatizálja a társadalom az eljárás alá vont személyt akár az egész eljárás idejére, sokszor akár a büntetésének letöltése utáni időszakra is.
A kényszerintézkedések szempontjából is problémás, ha egy eljárás túlságosan elhúzódik. Egyrészről pl: az előzetes letartóztatás költségvonzata sem elhanyagolható, másrészről az idő elteltével a büntetések is enyhülhetnek, illetve jelentős elhúzódás esetén az alkalmazott kényszerintézkedések előrehozott büntetésként szolgálhatnak, amely viszont a büntetés visszatartó erejére lehet rossz hatással. A Be. 136. § (1) bekezdése alapján: „A bíróságnak, az ügyésznek, illetőleg a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az előzetes letartóztatás a lehető legrövidebb ideig tartson. Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, az eljárást soron kívül kell lefolytatni.” Nyilvánvalóan minél tovább húzódik az eljárás, annál tovább húzódhat az előzetes letartóztatás, melyet a bíróság az eltelt idő miatt sokszor kénytelen házi őrizetre változtatni, amelynek a betartatása a jelenlegi szabályok mellett szinte lehetetlen, egy különösen veszélyes bűnöző könnyűszerrel szökhet meg, rejtőzhet el a hatóságok elől, befolyásolhat tanúkat, vagy követhet el újabb bűncselekményeket.
Fontos megemlíteni továbbá azt is, hogy az idő elteltével a bizonyítékok veszíthetnek a bizonyító erejükből, illetve meg is semmisülhetnek, pl.: híváslista beszerzésére a megkereséstől számított egy éven belül van lehetőség.
ÖSSZEGZÉS
Ezen pontban néhány, a gyakorlati munka során felmerülő olyan megoldási lehetőséget említenénk meg, melyek az eljárások befejezési határidejét némiképp lerövidítenék.
Jelentősen meggyorsítaná szinte valamennyi ügytípus tekintetében a büntetőeljárást, ha olyan központi adatbázisok alkalmazása kerülne bevezetésre, amelyeket a rendőrkapitányságok elérhetnének távoli eléréssel a Takarnet, illetve a Személy- és Lakcímnyilvántartás mintájára. Ebben az adatbázisban lekérhetővé válnának a különböző telekommunikációs cégek által rögzített adatok az Internet- és a telefonszolgáltatással kapcsolatosan.
Ezen túlmenően gyorsítaná az eljárásokat az elektronikus dokumentumok és aláírások széles körben történő alkalmazása, továbbá azok Internet útján történő továbbítása. Míg ezen szint megvalósításához elérjük a szükséges technikai hátteret, addig is a papíralapon kiállított átiratok, megkeresések, illetve válaszok elektronikus úton történő megküldésével lenne csökkenthető az ügykezelési okokra visszavezethető időtartam.
A cégek tekintetében vizsgált csalások, sikkasztások tekintetében javítana az időszerűségen, ha lenne egy APEH által vezetett nyilvántartás, amelyben az egyes cégek adóbevallását elkészítő könyvelő neve, elérhetőségi adatai feltüntetésre kerülnének.
Az előbbieken túl a technikai felszereltség és személyzeti állomány optimális szintű fejlesztésével, bővítésével egyértelműen javítani lehetne az időszerűséget.
[1] Be. 69. § (1)
[2] Be. 69. § (5)
[3] Be. 69. § (2)
[4] Be. 162. § (1)
[5] Be. 162. § (5)
[6] Be. 99. § (1)
[7] Be. 71. § (1)
[8] Be. 71. § (6)
[9] Nyor. 56. § (4)
