A Központi Nyomozó Főügyészség főügyész-helyettese sérelmére megvalósult bűncselekmény ügyében járt el az Alkotmánybíróság
Az ügy tárgya a Fővárosi Ítélőtábla 12.Bhar.362/2016/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 12.Bhar.362/2016/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozót a Pesti Központi Kerületi Bíróság folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében bűnösnek mondta ki.
Az indítványozó ellen korábban hamis vád bűntette miatt indult büntetőeljárás, amely során az indítványozót a Központi Nyomozó Főügyészség főügyész-helyettese gyanúsítottként hallgatta ki. Ezt követően az indítványozó többek között a YouTube internetes oldalra feltöltött egy dokumentumot, amelyben becsmérlő kijelentéseket tett a főügyész-helyettesre (így pl. azt állította róla, hogy „lehetséges, hogy a cionista törpe a diplomáját a tel-aviv-i nagybani piacon cserélte egy köszvényes kóser libáért”), illetve más esetben pedig az ellene folytatott eljárást koncepciós eljárásnak minősítette.
Ezen állítások miatt a főügyész-helyettes több magánindítványt is benyújtott az indítványozóval szemben. A PKKB megállapította, hogy a kijelentések alkalmasak voltak a becsület csorbítására.
Az elsőfokú ítélettel szemben az indítványozó fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, amely az indítványozót az ellene emelt vád alól felmentette.
Az ügyben eljáró ügyész fellebbezést jelentett be a Fővárosi Ítélőtáblához, amely az indítványozót bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett becsületsértés vétségében.
Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a panaszt nem találta megalapozottnak.
A közügyek megvitatása során kifejtett értékítélet határa az emberi méltóság korlátozhatatlan magjának a sérelme, vagyis az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlése. Az indítványozó kijelentései kapcsán egyértelműen megállapítható, hogy azok a főügyész-helyettes közmegbízatásának gyakorlásával függnek össze. Az indítványozó értékítéletet fogalmazott meg a főügyész-helyettessel szemben, hiszen elsősorban a főügyész-helyettes személyével, illetve képességeivel összefüggésben fejtette ki véleményét. A testület megállapította: az indítványozó által megfogalmazott kijelentések bár a közügyek vitájában elhangzó értékítéletnek minősülnek, és a főügyész-helyettesnek közmegbízatásánál fogva nagyobb tűrési kötelezettsége van a vele szemben megfogalmazott véleménynyilvánítások tekintetében, a büntető eljárásban vitatott kijelentések mégis átlépték a véleménynyilvánítás határát, és szembe mentek az Alaptörvénnyel, azaz megsértették a főügyész-helyettes emberi méltóságának legbensőbb magját. A határozathoz dr. Pokol Béla párhuzamos indokolást fűzött, dr. Stumpf István pedig különvéleményt csatolt.
