Az új Be hatálybalépése miatt a Bszi. és a Bjt. módosítása is napirendre kerül az Országgyűlésben
A miniszterelnök-helyettes által benyújtott, az "Egyes büntetőjogi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról" szóló javaslat célja hozzáigazítani egyes büntetőjogi tárgyú törvényeket és ezekhez kapcsolódó más törvényeket az utóbbi időben bekövetkezett jogszabályi változásokhoz, az Alkotmánybíróság 7/2018. (VII. 5.) AB határozatához, valamint elvégezni azokat a változtatásokat, pontosításokat, amelyek a megfelelő jogértelmezést és a bírói gyakorlat egységesítését szolgálják.
1. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) több új jogintézményt is bevezet, egyeseket átnevez vagy tartalmilag más módon szabályoz, mint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.). E változások számos törvény módosítását tették szükségessé, amelyek jelentős része a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCVII. törvényben (a továbbiakban: Be.-csomag) meg is valósult. A Javaslat a Be.-csomagban nem szereplő, elsősorban sarkalatos törvényi rendelkezések módosítását tartalmazza. A Javaslattal érintett módosítások legnagyobb része formai, a Be. terminológiáját átvezető korrekció, kisebb része pedig a megváltozott intézményrendszerhez illeszkedő ágazati szabályozás tartalmi módosítása. A Javaslatban szereplő Be.-vel összefüggő terminológiai, technikai jellegű pontosítások közül az alábbiakat kell kiemelni.
1.1. A Be. a korábbihoz képest átgondoltabb rendszerben szabályozza a bíróság határozatainak különféle formáit és ehhez képest a jogerő fogalmát. Eszerint a bíróság az eljárása során ügydöntő határozattal, nem ügydöntő végzéssel vagy határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel dönt. A Be. a jogerő fogalom alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti, anyagi jogerőre pedig csak ügydöntő határozat – az ítélet és az ügydöntő végzés – emelkedhet. A nem ügydöntő végzésként szereplő határozatok jogerőre nem emelkednek, azok alaki jogerejét a Be.-ben a véglegessé válás fogalma fejezi ki. Tekintettel arra, hogy a Be. a jogerő, illetve a véglegessé válás fogalmát kizárólag a bíróság döntéseihez kapcsolja, így fogalmilag kizárt, hogy az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozata jogerőre emelkedjen vagy véglegessé váljon. Ezt szem előtt tartva került bevezetésre „a további jogorvoslattal nem támadható” fordulat, ami a nyomozási szakban a határozatok eljárásjogi kötőerejét fejezi ki. A Javaslat az új fogalomhasználatnak megfelelő módosításokat hajtja végre az érintett törvényekben.
1.2. A Be. a kényszerintézkedéseket érintően bizonyos körben rendszerszintű átalakítást végzett, más körben dogmatikai pontosítást hajtott végre. A régi Be. szerinti őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés megnevezése őrizet elrendelésére, letartóztatásra, előzetes kényszergyógykezelésre változott, amely új fogalmakat a Javaslat átvezeti az érintett törvényekben. Emellett a Be.-ben az egységes bűnügyi felügyelet lépett a korábbi házi őrizet és lakhelyelhagyási tilalom helyébe. Erre tekintettel a jogrendszerben szükséges annak felülvizsgálata, hogy az ágazati szabályokban szereplő házi őrizet és lakhelyelhagyási tilalom hogyan feleltethető meg a bűnügyi felügyeletnek. A Javaslat e körben nem kíván változtatni az 17 ágazati törvények normatartalmán, ezért körülírással határozza meg a bűnügyi felügyelet azon formáit, amelyek a korábbi intézményeknek megfeleltethetők.
1.3. A Be. a „vádirat benyújtása előtt/után” helyett egységesen a „vádemelés előtt/után” fordulatot vezeti be. A Javaslat e tekintetben fogalmi pontosítást hajt végre az érintett törvényekben.
1.4. A Be.-csomag annak érdekében, hogy világosabban elkülönüljön a rendőrség személyi védelem ellátásával, illetve a Védelmi Program végrehajtásával kapcsolatos feladatköre a Magyarország szempontjából különösen fontos személyek, illetve létesítmények védelmével kapcsolatos feladatoktól, fogalmi pontosítást végzett és a „személybiztosítás és létesítményvédelem”, valamint a „személy- és létesítménybiztosítás” kifejezést felváltotta a „személyvédelmi és létesítménybiztosítási” kifejezéssel. A Javaslat ezt a terminológiai pontosítást vezeti át az érintett törvényeken.
1.5. A Be. átstrukturálta és logikusabb felépítésűvé tette a magánvádas eljárás rendelkezéseit, egyúttal a pótmagánvádas eljárás néven új külön eljárásba rendezte a vonatkozó normaanyagot. A két külön eljárás megjelölését a Be. következetesen magánvádas és pótmagánvádas eljárásként említi, ezért a Javaslat az érintett törvényekben ennek megfelelő fogalmi pontosítást hajt végre.
2. A Javaslat a sarkalatos törvényi rendelkezések körében két olyan módosítást tartalmaz, amely nem függ össze a Be. hatálybalépésével. Egyrészt megteremti a lehetőséget az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben (a továbbiakban: Abtv.), hogy az Alkotmánybíróság ösztöndíjat alapíthasson. Másrészt a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Üjt.) a fegyelmi eljárás szabályait módosítja az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának (Group of States against Corruption – GRECO) Interim jelentésére tekintettel.
3. Az Alkotmánybíróság a 7/2018. (VII. 5.) AB határozatában mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg a minősített adattal visszaélés büntetőjogi tényállásának szabályozása tekintetében, egyben felhívta a jogalkotót a hatályos szöveg 2018. december 31-éig történő kiegészítésére, pontosítására. A Javaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosításával e kötelezettségnek tesz eleget.
4. A feltételes szabadságra bocsáthatóság során mérlegelendő szempontok tekintetében a jogalkalmazás nem egységes. A jogbiztonság erősítése céljából, az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében a Javaslat törvényi szinten, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.) rögzíti a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezésének fő szempontjait. 18 A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megszegése miatti utólagos elrendelése, jellegét tekintve a büntetés-végrehajtás szakaszához tartozik, ezért indokolt ennek az eljárásnak a szabályait a Bv. tv.-ben szerepeltetni és a hatáskört a büntetés-végrehajtási bíróra telepíteni. A Javaslat a szükséges rendelkezéseket új alcím alatt iktatja be a Bv. tv.-be.
5. A Javaslat az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásról szóló kerethatározatnak, illetve az Európai Unió Bírósága legújabb joggyakorlatának való megfelelés érdekében módosítja a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvényt (a továbbiakban: SIS II. tv.) és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvényt (a továbbiakban: EUtv.).
A módosításokra az uniós jognak való megfelelés érdekében van szükség úgy, hogy az ne járjon a személyi szabadság szükségtelen elvonásával. A hatályos szabályozás alapján ugyanis a SIRENE Iroda az európai elfogatóparancs alapján elrendelt schengeni körözéshez (figyelmeztető jelzéshez) kezdeményezheti megjelölés elhelyezését (amely alapján Magyarországon nem fogják el és állítják bíróság elé a körözött személyt). Az uniós előírások szerint azonban a megjelölés elhelyezéséhez igazságügyi kontrollra van szükség, erre tekintettel a Javaslat előírja a Fővárosi Törvényszék bevonását ebbe a folyamatba. Továbbá az uniós jog alapján minden megküldött európai elfogatóparancs végrehajtásáról határoznia kell a végrehajtó igazságügyi hatóságoknak (Magyarországon elsőfokon a Fővárosi Törvényszéknek, másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblának). Ennek az előírásnak való megfelelőséget biztosítani kell úgy, hogy az ne járjon a személyi szabadság szükségtelen elvonásával. A javasolt módosítás alapján a Fővárosi Törvényszék – a konkrét átadási ügy sajátosságait figyelembe véve – rugalmasabb eszközöket kap a kezébe a személyi szabadság korlátozásnak eldöntése során, megfelelve ezzel a szükségesség és arányosság alkotmányos követelményének.
