Több igazságügyi tárgyú törvényt módosító javaslatot terjesztett elő a miniszterelnök-helyettes
A Javaslat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) hatálybalépését követő gyakorlati igények és a Magyar Ügyvédi Kamara jelzése alapján felmerülő pontosításait, valamint egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításait tartalmazza.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosítása a felszámoló szervezetekre vonatkozó kiegészítő szabályokat állapítja meg, ezen kívül a joggyakorlat egységesítése érdekében néhány feltétlenül szükséges pontosítást végez el a felszámolási eljárásra vonatkozóan.
Az Alkotmánybíróság a 4/2018. (IV. 27.) számú AB határozatában (a továbbiakban: AB határozat) megállapította, hogy alaptörvény-ellenes volt a 2016. október 20-án hatályba lépett és 2016. október 21-én hatályon kívül helyezett, az egyes kárpótlással összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi CII. törvény 1. § és 3. §-a, továbbá hogy mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn, mert a törvényalkotó nem szabályozta, hogy a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 15. § (2) bekezdésében a termőföldtulajdon megszerzésére megállapított vételi jog gyakorolható legyen minden olyan esetben, amikor a módosítás hatálybalépésekor a földalap kijelölése folyamatban volt.
A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény tervezett új, 25/B. §-a az Alkotmánybíróság 4/2018. (IV. 27.) számú AB határozatának 2. pontjában foglaltak végrehajtását szolgálja.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján az elsőfokú bíróság végzése ellen abban az esetben van helye fellebbezésnek, ha törvény így rendelkezik. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljá vonatkozó végrehajtás elrendelése, valamint a végrehajtók összeférhetetlenségére vonatkozó szabály.
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelv 10. cikkének való megfelelés érdekében egészíti ki a törvényt.
Az Alkotmánybíróság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 9/C. §-ában szabályozott, a kényszertörlési eljárások során alkalmazandó eltiltással kapcsolatos rendelkezésekkel összefüggésben benyújtott bírói kezdeményezések alapján 16/2018. (X. 8.) AB határozatában 2018. december 31-i hatállyal megsemmisítette az érintett rendelkezést, határozatában jelezve, hogy az eltiltás intézményének alkotmányossá tétele érdekében jogalkotásra van szükség, melyre az érintett rendelkezés pro futuro megsemmisítése esetén a jogalkotónak lehetősége nyílik.
Az eltiltás jogintézménye fontos építőköve a kényszertörlési eljárásnak. A megújított szabályozás nem választja le a kényszertörlési eljárásról az eltiltás jogintézményét, mert azzal annak szankciós jellege enyészne el. A javasolt megoldás viszont szélesíti az eltiltásra okot adó körülmények vizsgálatának terét, lehetőséget biztosít a korábbi vezető tisztségviselők számára a kimentést megalapozó nyilatkozattételre. A jövőben az eltiltás a kényszertörlésbe bejelentett követelésekkel arányos időtartamra kerül kiszabásra, továbbá lehetőség lesz teljes mentesülésre is.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2019. január 1-jétől hatályos 8. § (3) bekezdéséhez igazodóan az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása – többek között – a szükségtelenné vált miniszteri rendeleti felhatalmazások hatályon kívül helyezése mellett a szükséges kormányrendeleti szintű felhatalmazásokat állapítja meg.
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) módosítása egyrészt annak érdekében szükséges, hogy az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló 2012. július 4-i (EU) 650/2012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EuÖR.) szerinti európai öröklési bizonyítvány felhasználhatósága – különösen külföldön lévő hagyatéki vagyontárggyal kapcsolatos banktitok körébe tartozó adatok megismerése céljából – az öröklésben érdekelt számára biztosított legyen.
A gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges a hagyatéki eljárásról szóló igazolás intézményének újraszabályozása. A Javaslat szerint a közjegyző az öröklésben érdekelt kérelmére végzéssel igazolja az adott örökhagyót érintő hagyatéki eljárás – vagy öröklési bizonyítvány kiállítása iránti eljárás – folyamatban létét, valamint ezen eljárás előtte történő megindulásának időpontját. 23 Szüksége lehet továbbá az érdekeltnek ilyen igazolás bemutatására olyan esetben is, amikor közvetlenül a hagyaték fekvése szerinti más tagállamban kérelmez (az EuÖR. 19. cikke alapján) az ottani jog szerint biztosítási intézkedést; ilyen esetben ugyanis adott esetben igazolnia kell, hogy a hagyatéki eljárás magában a joghatósággal rendelkező tagállamban már megindult.
A módosítás újraszabályozza továbbá az öröklési bizonyítvány kiállításának feltételrendszerét is, figyelemmel arra, hogy az EuÖR. által bevezetett egységes joghatósági szabályrendszer felölel mindenfajta olyan eljárást, amely az öröklés jogi rendjének tisztázására irányul, így hatálya alá tartozik nem csak a magyar fogalmak szerinti „hagyatékátadás”, hanem az az esetkör is, amikor a közjegyző öröklési bizonyítvány kiállításával igazolja az öröklési rendet. A módosítás bevezet továbbá egy teljesen új jogintézményt is a Hetv.-be, az öröklési tanúsítványt, melynek kiállítására abban az esetben kerülhet sor, amikor az öröklési ügyre nem áll fenn egyetlen uniós tagállam (beleértve Magyarország) joghatósága sem.
Az öröklésben érdekeltnek ilyen esetben is jogi érdeke fűződhet ahhoz, hogy az ügyben érintett harmadik állam hatóságai előtt közhitelesen tudja igazolni a magyar jog (mint az örökhagyó állampolgársága szerinti állam joga) szerint irányadó öröklési rendet. Ennek megfelelően az öröklési tanúsítvány kizárólag a harmadik államokban történő jogérvényesítésre szolgál, erre a tanúsítványban utalni is kell.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) módosítása alapján az Üttv. 3. § (1) bekezdése szerinti, az ügyvédi tevékenység keretében kiegészítő jelleggel végzett, a Pmt. hatálya alá tartozó bizalmi vagyonkezelői tevékenység felügyeletét is azok területi ügyvédi kamarák látják el, amelyek az Üttv. 2. § (1) bekezdés szerinti tevékenységük tekintetében is felügyeletet gyakorolnak az ügyvédi tevékenységet gyakorló természetes személyek és ügyvédi irodák felett.
A jogi képviselet és a büntetőügyekben védelem ellátásának korlátját jelentő Üttv. 20. § (3) bekezdésének módosítása szükséges arra tekintettel, hogy egyes az igazságszolgáltatásban működő és egyéb közhatalmi szervek esetében jellemző, hogy a tevékenység alapját jelentő jogviszony nem azzal a konkrét eljáró szervvel áll fenn, amelynek a munkájában az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy a foglalkozásváltást közvetlenül megelőzően részt vett, és amely esetében a korlátozás érvényülése indokolt. Egyértelműsíteni szükséges az azonosítási kötelezettség szabályait, amelyek szerint az elektronikus adatigénylés a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ellenjegyzése esetén kötelező, azonban az adatigénylést harminc napon belül elegendő egyszer teljesíteni.
Kiegészülnek ezen felül az elektronikus okirati ellenjegyzés részletszabályai. A módosítás kiegészíti a kamarai jogtanácsokra vonatkozó általános szabályokat megteremtve a munkavállalói érdekképviseleti szervek jogát arra, hogy az általuk ellátott képviselet esetén kamarai jogtanácsosukat saját tagjuk munkaügyi, illetve közszolgálati perében jogi képviselet ellátásra hatalmazhassák meg, valamint rendezi az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség kérdését a kamarai jogtanácsosi működés sajátosságaira tekintettel. 24 A kamarai jogtanácsok több munkáltatóval létesített munkaviszonyát indokolt az egymással egy vállalatcsoportba tartozó munkáltatókra szűkíteni az Üttv. 68. §-ának kiegészítése útján.
A módosítás ezen felül kógensen rendelkezik arról is, hogy a kamarai jogtanácsos számára a konkrét ügy ellátásával kapcsolatban utasítást adni csak az ügy ügyfele jogosult, függetlenül a munkáltatói jogok eltérő gyakorlásától. A Magyar Állam képviseletének ellátását érintő jogszabályváltozásokra tekintettel az Üttv. kiegészítése egyértelművé teszi, hogy a tárca nélküli miniszterek feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben annak a minisztériumnak, illetve a Miniszterelnöki Kormányirodának a kamarai jogtanácsosa járhat el, amelyik az adott tárca nélküli miniszter munkáját törvény és jogszabályi kijelölés alapján segíti.
Kis terjedelmű pontosítás érinti a fegyelmi eljárási szabályokat, valamint a területi elnökség hatáskörébe tartozó kamarai hatósági eljárások felsorolását. Kiegészül a vagyoni tagság szabályrendszere, valamint bírósági hatáskörbe kerül az ügyvédi irodák vagyonrendezési eljárása. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. § (3) bekezdésével összhangban az Üttv.-ben törvényi szinten kerülnek megállapításra azok ügyvédi kamarai hatósági eljárások, amelyek mentesek az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Az Üttv. és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) közötti összhang megteremtése érdekében elhagyásra kerülnek a Kp.-ban rendezett, a keresetindításra vonatkozó szabályok.
