A nyomozási bírói döntést felülbíráló tanács kizártságának a kérdésében foglalt állást az Alkotmánybíróság
Az ügy tárgya a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.559/2015/49. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (pártatlanság)
Az Alkotmánybíróság tanácsa az I. rendű terheltre vonatkozóan megállapította a Veszprémi Törvényszék 2.Bf.559/2015/49. számú ítéletének alaptörvény-ellenességét. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítélet ellentétes a pártatlanság követelményével, ugyanis a vádemelést megelőzően a nyomozási bíró előzetes letartóztatásról szóló döntését felülvizsgáló másodfokú tanács elnöke, illetve egy további tagja volt a későbbiekben az indítványozó ügyében eljáró ítélkező tanács elnöke, illetve tagja. Esetében a másodfokú ítélet meghozatalában előadó bíróként, illetve a tanács tagjaként részt vett két bíró a megismételt eljárásban tanácselnökként, illetve a tanács tagjaként vett részt. Álláspontja szerint mindezek alapján nem várható el egy olyan tanácstól a pártatlanság követelménye, amely egyszer már hozott ítéletet, állást foglalt a bűnösség és a bizonyítékok kérdésben is, ráadásul úgy, hogy a nyomozás során is eljárt bíróként. Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta. Az Alkotmánybíróság figyelembe vette a felülbírálat terjedelmét a másodfokú eljárásban, a kizárással kapcsolatos akkori bírói gyakorlatot, továbbá azt, hogy a felülbírálatot elvégző tanács tagjait nem érintette kizárási szabály. Az Alkotmánybíróság döntését arra alapozta, hogy az alkotmányjogi panaszt megalapozó ügyben nem követte felülvizsgálati eljárás a másodfokú döntést, így az tekinthető olyan végső, végleges döntésnek, amelynek meghozatalában olyan bírók jártak el, akiknek pártatlanságához a fenti indokok szerint kétely fűződik. Az indítványozó I. rendű terhelt volt a büntetőeljárásban, rajta kívül még három másik terheltre terjed ki a jogerős ítélet hatálya. Mivel azonban az alkotmányjogi panaszeljárás csak az indítványozó és a bíróság közötti közjogi jogviszonyt érintette, a többi vádlott nem részese az Alkotmánybíróság eljárásának, ezért az Alkotmánybíróság csak az indítványozó vonatkozásában semmisítette meg a támadott ítéletet, így határozata a többi terheltre nem terjed ki. A határozathoz különvéleményt fűzött dr. Stumpf István alkotmánybíró.
