Az ügy tárgya a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SZfÉ.10/2016/6. számú határozata és a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SZfÉ.14/2016/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (tisztességes eljáráshoz való jog)
Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SZfÉ.10/2016/6. számú határozata és a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SZfÉ.14/2016/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó három éves határozott bírói kinevezése lejárta előtt kérvényezte határozatlan idejű kinevezését. A vonatkozó törvény elrendelték bírói alkalmasság értékelésére irányuló eljárást lefolytatását, melynek végén a törvényszék elnöke összefoglaló jelentésében azt állapította meg, hogy a vizsgált bíró határozatlan idejű kinevezésre nem alkalmas.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó a minősítés eredményével szemben jogorvoslati kérelemmel élt a szolgálati bíróságon, amelyet megismételt eljárásban a másodfokú bíróság elutasított.
Az indítványozó alkotmányjogi panasza szerint a megismételt másodfokú eljárásban sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel a másodfokú szolgálati bíróság megsértette a felülmérlegelés tilalmát, valamint a másodfokú szolgálati bíróság elnöke az eredetileg eljáró tanács helyett egy másik tanácsot jelölt ki az ügyben való eljárásra, amelyben a másodfokú bíróság elnöke maga is tag volt és az ügy előadó bírója is ő lett. Az indítványozó álláspontja szerint a tisztességes eljáráshoz való joga mellett a hatékony jogorvoslathoz való jogát is sérti az, hogy a másodfokú szolgálati bíróság határozatának indokolása nem terjedt ki az általa előterjesztett bizonyítékokra, indítványokra, valamint azokra a szempontokra amelyek alapján felülbírálta az elsőfokú határozatot.
Az indítványt az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság, áttekintve a másodfokú szolgálati bíróság ügyrendjére vonatkozó előírásokat és ügyrendjét, megállapította, hogy az indítványozó ügyében ad hoc kijelölés nem történt, az ügykiosztás automatikus szignálási rend alapján történt. A testület megállapította, hogy az indítványban előadottakkal szemben a bírói döntés nem volt indokolatlan, a másodfokú szolgálati bíróság az ügyben érintett dokumentumokat kellő alapossággal vizsgálta meg. Az indítványozónak a felülmérlegelés tilalmának a sérelmére való hivatkozásával kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény nem rögzít semmilyen elvárást a bizonyítás rendszerét, szabályait illetően, és ezek nem vezethetőek le a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogból sem, így nem tekinthető a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmének önmagában az, hogy a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok ismételt mérlegelésével a bíró alkalmasságát érintően az elsőfokú határozatban foglaltakkal ellentétes döntést hozott. Az Alkotmánybíróság szerint sem a vizsgáló bíró kijelölésének törvénytelensége, sem annak a ténye nem nyert bizonyítást, hogy őt eljárása során utasították volna.
