Az OBH elnökhelyettese szerint új testületnek kellene felügyelnie az OBH-t

Ismertetése szerint az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsba valamennyi közigazgatási törvényszék és a Közigazgatási Felsőbíróság is közvetlenül választana tagot, nem pedig közvetve, elektorok útján, mint az OBT-be, így az esetleg kieső tag is könnyen pótolható, hisz az érintett törvényszék összbírói értekezlete egyszerűen dönthet az illető pótlásáról.
– Azt gondoljuk, hogy a rendes bírósági szervezet Országos Bírói Tanácsa esetében is át kellene venni ezt a megoldást. Semmi nem indokolja, hogy a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróságok országos tanácsának összetételére vonatkozó szabályok eltérjenek egymástól. Éppen ezért elkészítettünk és a bíróságok elnökeinek véleményezésre megküldtünk egy törvényjavaslatot, amely biztosítaná valamennyi törvényszék és ítélőtábla közvetlen képviseletét az OBT-ben. Ennek megfelelően a testület 26 tagúra bővülne – a Kúria elnöke, öt ítélőtáblai bíró, egy-egy bíró a húsz törvényszék képviseletében –, és a tagjait ezután az egyes bíróságok bírái közvetlenül választanák meg, ami a legdemokratikusabb megoldás – magyarázta Vajas Sándor.
– Keményen dolgozunk azért, hogy az átállás az ügyfelek és a kollégák számára is gördülékeny legyen, s ennek érdekében folyamatosan együttműködünk az Igazságügyi Minisztériummal, amely igazgatni fogja a közigazgatási bírósági szervezetet – fogalmazott Vajas Sándor.
Az OBH elnökhelyettese kitért a szervezet programjaira is. Mint mondta, két évvel ezelőtt indult el a Megtartó program, amelynek lényege, hogy a bíróságok költségvetési megtakarításaiból és a rendelkezésre álló büdzsé többletéből a bírók és igazságügyi alkalmazottak különböző pluszjuttatásokat kapnak, például szakmai önképzés céljára. A Családbarát bíróság program pedig kifejezetten a kisgyermekes munkavállalókat hivatott segíteni.
– Ez nem feltétlenül anyagi támogatás, hiszen a családoknak az is nagy segítség, ha például lehetővé teszik a szülők számára az otthonról történő munkavégzést. Ezek a módszerek a fluktuáció csökkentésére, a dolgozók elismerésére, ösztönzésére nagyvállalati környezetben régóta ismeretesek, de a bírósági igazgatásba csak az elmúlt években kerültek be – tájékoztatott Vajas Sándor.
Szavai szerint a legnagyobb feladat kétségtelenül a bírói illetményrendszer reformjának előmozdítása és egy olyan életpályamodell bevezetése, amely anyagilag is elismeri a bírók teljesítményét, kifejezi megbecsültségüket és arányban áll a rájuk nehezedő felelősség súlyával.
– Erre vonatkozóan komoly szakmai előkészítés után egy komplex javaslatcsomagot állítottunk össze, amelynek elemeiről folyamatosan tárgyalunk a kormányzati szervekkel – fejtette ki az OBH elnökhelyettese. (Szöveg és kép: Magyar Idők)