Az Alkotmánybíróság tanácsa elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (4) bekezdése és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.163/2015/4/II. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó állítása szerint Budapest XIII. Kerületében több, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásán induló jelöltet is támogatott ajánlásával, de olyan választópolgárok, jelölőszervezetek ajánlóívein is szerepelt – vélhetőleg visszaélés eredményeképpen -, amelyeknek nem adott ajánlást. Az indítványozó ezzel összefüggésben kérte a helyi Választási Irodát, hogy tájékoztassa, hogy melyik polgármester-jelöltként, illetve egyéni választókerületi jelöltként indulni szándékozó választópolgár ajánlóívén kezelik a személyes adatait.
A kérelmezett a tájékoztatást részben megadta, közölte, hogy a személyes adatait egy egyéni képviselőjelölt, továbbá egy polgármesterjelölt ajánlóívein kezelik, de a tájékoztatás csak azon ajánlóívekre vonatkozik, amelyekre az ellenőrzést elvégezték. Ezt követően az indítványozó (mint felperes) keresetében a kérelmezett választási irodát (mint alperest) személyes adatok kiadására kérte kötelezni. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította a kereseti kérelmét. A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság ezzel a döntésével megsértette a személyes adatai védelméhez fűződő, az Alaptörvényben garantált alapvető jogait. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a megkereséssel kapcsolatos álláspontját az igazságügy-miniszter kérésére az Alkotmánybíróság részére is megküldte. Az állásfoglalás szerint a választási iroda az ellenőrzés keretében csak annyi aláírást dolgoz fel, amennyi alapján bizonyossággal megállapítható, hogy az érvényes aláírások száma eléri-e a szükséges számot; a fennmaradó aláírást a választási iroda az átvett íveken tárolja, de azokkal kapcsolatban további adatfeldolgozást nem végez. Az Alkotmánybíróság a panaszt nem találta megalapozottnak. Mivel az információs önrendelkezési jog korlátozását az Alkotmánybíróság nem állapította meg, az alapjog-korlátozás szükségességével és arányosságával kapcsolatos további vizsgálatot sem folytatott. Jelen ügyben a kérdéses személyes adatoknak sem gépi, sem nem gépi eszközökkel történő feldolgozására nem kerül sor, ezért azok vonatkozásában a tájékoztatási kötelezettséget sem látja a testület levezethetőnek.
