Észrevételek – A T/11917. számú Igazságügyi törvényjavaslatra
A törvényjavaslat szerint, ha a bíróság civilisztikai ügyszakban bármely intézkedési határidőt túllép, a határidő lejártát követő naptól vagyoni elégtételt nyújt hivatalból a felek részére.
A bíróságok által a határidő túllépések miatt fizetendő új vagyoni elégtétel kizárólag a független bíróságok kivéreztetését szolgálja. Az eljárások elhúzódása miatti fizetési kötelezettség törvény alapján jelenleg is létezik, mely megfelel az Emberi Jogok Európai Bírósága által megfogalmazott elvárásoknak.
(2021. évi XCIV. törvény a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről.)
A javaslat szerinti új vagyoni elégtétel ezt a kötelezettséget indokolatlanul terjeszti ki. Nem eredményezi az eljárások gyorsítását, mert további jelentős adminisztratív terheket generál, mely az érdemi ügyintézéstől veszi el az emberi erőforrásokat. Egyetlen más állami szerv vonatkozásában sincs még csak hasonló fizetési kötelezettség sem, így a jogszabály célja nem lehet más, mint diszkriminatív módon a bíróságok direkt nyomás alá helyezése.
A határidők betartása érdekében a minden bírósági szintre kiterjedő megfelelő bérezés, létszám- és munkakörülmények megteremtésével lehet valódi előrelépést tenni, nem pedig az egyébként is szűkös bírósági költségvetést tovább sújtó büntetőintézkedéssel.
Az uniós tagállamok közül Magyarországon a legkedvezőbb a polgári és gazdasági peres ügyek pertartama, illetve a második legkedvezőbb a közigazgatási ügyek – valamennyi fokon történő – eldöntéséhez szükséges becsült idő.
A magyar bíróságok időszerűség szempontjából tehát nagyon jól teljesítenek, és a pertartamok évek óta folyamatosan csökkennek. Ebből következőén kizárólag retorziós szándéka lehet a jogalkotónak az új jogintézmény bevezetésével.
