Freskószerű falfestésre leltek az Egri Törvényszék felújítása során
Két évvel ezelőtt bontotta meg egy csákánnyal a törvényház épületének falát dr. Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke, hogy átadja a száz egynéhány éves épületet a létesítmény teljes rekonstrukcióját végző kivitelezőnek. Az eredeti tervek szerint már végezniük kellett volna az építőknek. Utánajártunk, hogy miért a csúszás.
Két évvel ezelőtt adták át a munkaterületet – a Törvényház épületét – a kivitelezőnek, a debreceni HUNÉP Universal Zrt. és az egri Imola Konstrukt Építőipari Kft. alkotta konzorciumnak. A rekonstrukciónak mára már be kellett volna fejeződnie, ám – a bírói szervezet igényeinek eleget téve – plusz munkákat kellett elvégezni, ami a határidő módosításához vezetett.
Próbálták ugyanis föltárni azt, hogy az eredetileg az épületben milyen színezések, milyen anyagok, milyen felületek jelenhettek meg. Mivel ez nem szerepelt az eredeti tervben, plusz munkában végeztették el. Az alaposság legújabb következménye, hogy a bejárati tér után, a földszinti aula tetején is csináltattak egy falkutatást, s találtak ott egy díszes mennyezetfestést. A mostani állás szerint a felújítással január 20-án végeznek.
Az a bizonyos két esztendővel ezelőtti falbontás egy bírósági nyílt naphoz kapcsolódott, majd a következő európai bíróságok napján – az ideiglenes elhelyezésül szolgáló egykori laktanyában – dr. Nyiri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke reményét fejezte ki, hogy a következő nyílt napot már az akkorra felújított épületükben tarthatják. Nem így történt, ezért az újabb laktanyai rendezvényen meg is kérdeztük tőle, miért a késedelem. Az elnök asszony válasza szerint egy olyan freskószerűségre találtak építés közben, amelyet nem szerettek volna veszni hagyni.
Vereb Zsolt, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Konstrukt Kft. alkotta konzorcium egri tagjának cégvezetője a Heol kérdésére elmondta: az épület nem műemlék, ezért nincs semmilyen előzetes feltárásra vonatkozó elírás. Maga a külső homlokzat azonban más. Annak ellenére, hogy az épület maga nem műemlék, de műemléki terület határán van, ezért a homlokzat felújításánál a műemlékvédelem, mint szakhatóság jelen volt, és gyakorlatilag az ő felügyeletükkel, jóváhagyásukkal, ellenőrzésükkel kellett elvégezniük a munkát. A létesítményen belül viszont ez nem volt érvényes.
– A megrendelő – szerintem nagyon helyesen – ugyanakkor elég nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a fontosabb terekben, mint a lépcsőház, vagy a díszterem egyrészt kikérte a műemlékvédelmi hatóság véleményét, másrészt előzetesen csináltattak több helyen falkutatást. Próbálták föltárni azt, hogy eredeti állapotában az épületben milyen színezések, milyen anyagok, milyen felületek jelenhettek meg. Mivel ez nem szerepelt az eredeti tervben, pluszmunkában végeztették el. Ennek az alaposságnak a legújabb következménye, hogy a bejárati tér után, a földszinti aulának a tetején is csináltattak egy falkutatást, s ott is találtak egy díszes mennyezetfestést – mondta a cégvezető.
Megtudtuk: a restaurátori falkutatás alapján készítettek egy színezési, pontosabban egy helyreállítási tervet, s a bíróság – egy külön megrendelés keretében – festő restaurátorral végezteti el ezt a munkát. Az eredeti műszaki tartalom szerint egy egyszerű diszperziós festés került volna erre a felületre. Ami helyette történt, egy sokkal igényesebb és részletesebb munkát jelent. Pontosabban: ezt a munkát nem is szobafestők, hanem egy festő-restaurátor, illetve az ő csapata végzi.
– A törvényház rekonstrukciójának a kivitelezését a mostani tervek alapján 2018. január 20-ára kell elvégeznünk – tette hozzá a cégvezető.
Az épület maga nem műemlék, de műemléki terület határán van. (heol.hu)
